Zöllner,
Zöllner, 1. Henrik, német zeneszerző, szül. Lipcsében 1854 jul. 4. Jogászból lett zenészszé. 1875-77. a konzervatoriumon tanult, majd dorpati egyetemmi zeneigazgató, 1885. kölni dalegyesületi karnagy és konzervatoriumi tanár, 1890. New-Yorkban dalegyesületi karnagy lett. Frithjof- és (1887-ben Goethe szövegéhez ragaszkodó) Faust-operákon kivül szimfoniát, karénekeket és dalokat irt.
2. Z. János Károly Frigyes, német csillagász és fizikus, szül. Berlinben 1834 nov. 8-án, megh. Lipcsében 1882 ápr. 25. Tanulmányait Berlinben és Baselban végezte, azután pedig e városokban, később Schönweideben mint magánzó élt. 1862. Lipcsébe költözött át és 1865. az ottani egyetemen habilitáltatta magát, hol 1866-ban a fizikai asztronomia rendkivüli, 1872. pedig rendes tanárává nevezték ki. Z. a csillag-fotometriát nevezetes munkálatokkal, nevezetesen az asztrofotometer felfedezése által gazdagította. Sokat foglalkozott a horizontális ingával, továbbá a szinképelemzéssel is és ő szerkesztett először egy eszközt, melynek segítségével a napprotuberanciákat bármikor észlelni lehet. Foglalkozott végül a spritizmussal és hipnozissal is. Irodalmi művei közül említendők: Grundzüge der allgemeinen Photometrie der Himmels (Berlin 1861); Photometrische Untersuchungen mit Rücksicht auf die physische Beschaffenheit der Himmelskörper (Lipcse 1865); Über die Natur der Kometen (u. o. 1871); Principien einer elektrodynamischen Theorie der Materie (u. o. 1876, 1 köt.); Wissenschaftliche Abhandlungen (u. o. 1877-81, 4 köt.).
