Zimmermann,
Zimmermann, 1. Ferenc, erdélyi szász történetiró és levéltáros, szül. Nagyszebenben 1850 szept. 11. Felsőbb tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, hol a történelmi szemináriumnak is tagja volt. Jelenleg Nagyszebenben él mint a szász egyetem levéltárosa. Többrendbeli becses oklevélgyüjteményt adott ki, első sorban az Urkundenbuch zur Gesch. d. Deutschen in Siebenbürgen (I-III. köt. 1892-96, Werner közreműködésével). További munkái: Über die Stiftungs-Urkunde der Abtei von Kolozs-Monostor (Korrespondenz-Blatt des Vereins für siebenbürgische Landeskunde 1891, XIV. évfolyam); Über den Weg der deutschen Einwanderer nach Siebenbürgen (Mitteilungen des Instituts für österr. Geschichtsforschung, v. ö. Századok 1888, 472. old.); Ludwig des Grossen Urkunde über das Asylrecht der Marienburger Kirche (Mitteilungen VIII. évf.); Die Archive in Ungarn. Ein Führer durch die ungarländischen und siebengürgischen Archive (Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, XXIII. évf., v. ö. Századok XXV. évf., 689. old.); Das Archiv der Stadt Hermannstadt u. die sächsische Nation (1887); Bisterfeld végrendelete 1665. (Történeti Tár XVI. évfolyam 1893); Das Bistritzer Archiv (Korrespondenz-Blatt XVI. évf., 1893) stb. 1892 febr. 18. óta a Magyar történelmi társulat választmányi tagja.
2. Z. István, misszionárius, született Szomolnokon (Szepes) 1849-ben, megh. 1894. Vácon pappá szenteltetvén, Rómába ment tanulni s azután Vácon és Soroksáron működött mint világi pap, 1879. jezsuitává lett s nég évig Kalocsán volt tanár, 1884. térítőnek ment a Zembézi vidékére s ott maradt haláláig, csak 1889. jött haza pár havi tartózkodásra. Jelentékeny irodalmi működése volt, többek között a kaffer nyelv első irodalmi termékeit, melyek halála után a m. tud. akadémia könyvtárába kerültek, ő irta meg. Az afrikai négerek több nyelvén kivül értette a magyar, német, tót, fr ancia, olasz, angol, portugál és latin nyelveket. Nevezetes, hogy a kaffer nyelv számára a magyar betürendet alkalmazta s utána a többi jezsuiták is ezt az irodalmi irásmódot fogadták el, tehát a kaffer nyelv tanusága lesz, hogy magyar ember alkotta meg irodalmát. Más művei között Szentek élet eés Száz Mária könyve jelentek meg 1889. önállóan portugál nyelven.
3. Z. János, gépgyáros, a német s különösen a száz szerszámgép-gyártás megalapítója, szül. Pápán (Veszprém) 1820 márc. 27., hol atyja lakatosmester volt. Az ő műhelyében tanult ki, onnan Nagyváradra ment s egy rokona műhelyében különösen a toronyórák és gazdasági gépek szerkezetével foglalkozott. Majd Bécsbe, Münchenbe és Chemnitzbe vándorolt; utóbbi helyen később egyik társával saját gyárat alapított finomabb géprészek, főleg szövőszékhengerek előállítására. 1854. szerszámgépgyárat alapított. 1871. vasöntödét is épített gyára mellé, melyet azután nemsokára egy részvénytársaságnak adott át. 1876. a magyar házi ipar fejlesztésére 46 000 márka alapítványt tett, miért is a vaskoronarendet s utóbb a magyar nemességet kapta. 1875. Pápa város díszpolgárává választotta. Chemnitz városának 600 000 márkáért építtetett egy fürdőt s 250 000 márkát adományozott kezelési költségekre. Jelenleg Berlinben él teljesen visszavonultan.
4. Z. Zsigmond, l. Keczer és Eperjesi vértörvényszék.
