Zárókő,
Zárókő, boltívek középtengelyébe helyezett nagyobb méretü erős kő vagy annak utánzata, melynek az a hivatása, hogy a két összehajló boltívet mintegy bezárja és azoknak nyomását felfogja és kiegyenlítse. E funkciójánál fogva már az etruszkok és a rómaiak építőművészetileg is kiképezték a Z.-vet és annak a nyomásnak és ellenállásnak megfelelő ruganyos csigavonalu gyámkő-alakot adtak, vagy azt a többinél nagyobb és kiszökellő boltkő alakjára képezték, melyet aztán maszkokkal, emblemákkal stb. díszítettek. A renaissanceban a Z. sokszor címert is hordott, amelyből azután fejlődött a cartouche (l. o.).
