Zanzibár
Zanzibár (Sansibar, Zanguebar, Unguja), 1. sziget az Indiai-oceánban, a D. sz. 5°40' és 6°30', a K. h. 39°10' és 30' között, 40 km.-nyire Afrika K-i partjától, 1591 km2 területtel, 200 000 lak. A sziget korall építmény, amelyen 137-315 m. magas vastartalmu vörös agyagból álló domblánc húzódik el. Az éghajlat forró, nem egészségtelen, de az európaiakra bágyasztólag hat. Az évi középhőmérséklet 25,5 °; febr. a legmelegebb, julius a leghüvösebb hónap. Két esős évszaka van; az egyik március közepétől május végéig, a másik október közepétől december közepéig tart. Árp. a legnedvesebb, aug. a legszárazabb hónap. Márc. végétől szept. végéig a DNy-i, nov. végétől febr. végéig az ÉK-i monszun fuj. A kétféle passzát uralma között 2-2 hétig szélcsend uralkodik. Z. nagyon termékeny és jól van megmívelve. A gabonát évenként kétszer aratják. Trópusi termékek: kókusz-, és datolya-pálma, guave-, mango-, narancs-, citromfa, dohány, muszkátdió, csípős bors és mindenek fölött szegfűszeg (1893. inne és Pemba szigetről 51 millió kg.-ot exportáltak). Lakói: arabok (10 000), akik a szultán tisztviselői, kereskedők és ültetvénybirtokosok; hinduk (7000), akik a bankárok-, kis- és nagykereskedők és tulajdonképeni hinduk (mohammedánusok), parszik (tűzimádók) vagy banyánok (szuahelik); végre a szuaheli és vangvana négerek, akik a legszámosabbak és akiknek nyelve egészen a belső afrikai tóvidékig. - 2. Z., város, az ugyanily nevü szigeten mintegy 80 000 lak. (5000 hindu és 5000 arab); 3 egymástól elkülönített részből áll; ezek: Sangani, az előkelő városrész a szultán 2 palotájával, az európai konzulok lakóházaival, egy erősséggel és kaszárnyával; Madagascar Town, a hinduk piszkos kereskedelmi városrésze, amelyet egy lagunán átvezető kőhíd köt össze az előbbivel, számos áruházzal és végül D-en a Ngmabo, a szuahelik városrésze, apró négerkunyhókkal. A sziget belsejében a szultánnak és a gazdagabb arab és hindu kereskedőknek nyaralói vannak; É-i végében van Kokotoni nagyszerü cukorfinomítókkal és kókuszdióolaj-présekkel. Z. 1892 óta szabad kikötő. 1895. a behozatal értéke volt 1 293 646, a kivitel értéke pedig 1 199 841 sterling font. Ez utóbbinak fő cikkei: elefántcsont, szegfüszeg, kopalgummi és kaucsuk; a behozatalé: pamutkelmék, fegyverek, puskapor, gyöngy és fémáruk. 1895-ben 170 nagyobb hajó érkezett a kikötőjébe. A Z.-i szultánság angol protektorátus alatt áll, azaz a szultán nevében egy angol főkonzul vezeti az állami ügyeket, behajtja az adókat, bocsát ki rendeleteket, vezényli a csapatokat és rendelkezik a rendőrséggel. A szultánnak csak évi apanagea és testőrsége maradt meg. A házi rabszolgaság még fennáll, de 1873 óta a rabszolgakereskedés be van tiltva. A Z. szultánsághoz tartoznak Z., Pemba, Lamu, Patta szigetek és az angol keletafrikai társaság birtokai a kontinensen.
Már a X. sz.-ban vándoroltak be nagy számmal arabok Afrika K-i partjaira és az előttük fekvő szigetekre; az első arab telepek Lamu szigetén és Mombaszban keletkeztek. A XVI. sz.-ban a portugálok a XVII. és XVIII. sz.-ban hosszas harcok után a maszkati imam űzute el; 1784. végleg elfoglalta Z.-t, amelyet helytartók által kormányoztatott; 1840. pedig állandóan ide tette székhelyét. Szejid Barga szultán, aki 1870. foglalta el trónját, az európai expediciók iránt mindig a legjobb indulatot tanusította és befolyását a belső tavak vidékéig kiterjesztette. A németek föllépése következtében azonban 1885. kénytelen volt elismerni ezeknek fenhatóságát a Kingani, a Vami környéke és Vitu fölött, Pangani, Bagamojo, Dar-esz-Szalam kikötőket pedig át kellett engednie a német keletafrikai társaságoknak. Utóda Szejid khalifa 1889. átengedte az angoloknak a szomáli parton fekvő kikötőket és az ezen partok előtt elterülő szigeteket. Szejid Ali 1890 jul. 1. elvesztette önállóságát, amelyet pedig 1862. Angli és Franciaország, 1888. pedig Németország is elismertek. 1890. a német keletafrikai társaság a Rvouma és Umba közti partivédkért 4 millió márkát fizetett. Z., Pemba, Lamu és Patta pedig angol fönhatóság alá kerültek. 1893. Vitu került az angolok hatalmába. 1893. a Benadir-part, Barava, Merka és Mogdisu Olaszországnak adattak bérbe. 1895. végre az angol keletafrikai társaság pénzügyi bukása következtében ennek kontinentális birtokai is bizonyos kárpótlásért Z.-i uralom alá adattak. V. ö. Decken, Reisen in Ost-Afrika (4. köt., Lipcse 1869-70). Burton, Z., city, island and coast (London 1872); Schmiedt, Sansibar (Lipcse 1888).
