Wurzbach,
Wurzbach, 1. Alfréd, tannenbergi lovag, osztrák iró és műtörténész, W. Konstantin fia, szül. Lembergben 1846 jul. 22-én. Jogot végzett, de azután kizárólag művészettörténeti tanulmányokkal foglalkozott. 1881-86. a Wiener Allgemeine Zeitung művészeti munkatársa volt. Munkái: Zeitgenossen (életrajzok, Bécs 1871-72); Laura. Eine Novelle in Versen (u. o. 1874); Lieder an eine Frau (Stuttgart 1881); Martin Schongauer (monográfia, Bécs 1881). Három díszmunka: Die französischen Maler des XVIII. Jahrhunderts (Stuttgart 1880); Die goldene Bibel (2 köt., u. o. 1880) és a Rembrandt-Galerie (u. o. 1885), továbbá Geschichte der holländischen Malerei (Prága 1885). A Quellenschriften f. Kunstgeschichte és Kunst und Künstler des Mittelalters und der Neuzeit (Lipcse 1876) számára is több dolgozatot irt.
2. W. Konstantin, tannenbergi lovag, osztrák bibliografus, életrajziró és költő (álneve: W. Constant), szül. Laibachban 1818 ápr. 11., megh. Berchtesgadenban 1893 aug. 19. Jogi tanulmányait Grazban végezte, 1836-44. katona volt Krakóban és Lembergben. 1848. a bécsi császári udvari könyvtár hivatalnoka lett, 1849. a könyvtári adminisztráció előljárója a belügyminisztériumban. Mint költő Anastasius Grün (Auersperg gróf) követői közé tartozott s különösen a költői elbeszélés terén szerzett említésre méltó érdemeket. Megjelentek tőle: Mosaik (összegyüjtött lirikus költemények és balladák, 1841); Parallelen (1852); Von einer verschollenen Königsstadt (1850); Der Page der Kaisers (1854); Kameen (1856); Gemmen (1856); Cyclamen (1871); Aus dem Psalter eines Poeten (1874); Madonnenmaler (1882). Tudományos művei: Sprichwörter der Polen (1847); Volkslieder der Polen u. Ruthenen (1846); Die Kirchen der Stadt Krakau (1853); Das Schiller-Buch (1859, a költő születésének százéves évfordulójára); Joseph Haydn und sein Bruder Michael (1861); Das Mozart-Buch (1869); Habsburg u. Habsburg-Lothringen, eine biographisch-genealogische Studie (1861); Histor. Wörter, Sprichwörter und Redensarten (1866); Glimpf und Schimpf in Spruch und Wort (Grillparzer életrajza, 1871); Feldmarschall Erzherzog Karl (1880). Legnagyobb érdeme azonban a Bibliographisch-statistische Übersicht der Literatur des österr. Kaiserstaates Übersicht der Literatur des österr. Kaiserstaates (1854-56) és a Biograph. Lexikon des Kaiserthums Oesterreich (60 köt., 1857-92), óriási enciklopédikus munka, melyben az osztrák-magyar birodalom összes tartományaiban 1750 óta szerepelt kiváló egyéniségek életrajza s a reájuk vonatkozó irodalmi lajstrom benfoglaltatik. Némely magyar vonatkozásu életrajzban, minden alapossága mellett, hiányzik a kellő tárgyilagosság és jóakarat, különben igen hasznos munka.
