Wolafka
Wolafka Nándor, címzetes püspök, egyházi szónok és iró, szül. Temesvárott 1852 okt. 2. Középiskoláit Temesvárott, a teologiát Bécsben végezte. Pappá szenteltetés után 1874. a bécsi Augustineumban folytatta teologiai tanulmányait, hol 1876. teologiai doktor lett. Erre a csanádi papnevelő intézetben hit- és bölcsészettanár, székesegyházi hitszónok volt; 1882 márc.-ban a budapesti központi papnevelő intézetbe tanulmányi felügyelő és helyettes egyetemi tanár, mint ilyen éveken át az egyetemen az ágazatos hittant adta elő. E mellett különféle társulatoknak alelnöke, titkára, pénztárnoka stb. volt. 1889. miniszteri osztálytanácsos, röviddel utána címzetes apát és már előbb pápai és udvari t. káplán 1890-ben elnyerte a nagyváradi stallum litterariumot. 1892 elején címzetes püspök és váradi kisprépost, ugyanazon év nov. 17. debreceni pélbános. Debrecenben nagy gondot fordít a kat. egyleti életre; nőzárdát létesített, valamint a r. kat. főgimnázium alapításában sikeresen működött. Irodalmi működése: Éveken át rendes és állandó munkatársa volt a Csanád, Havi Közlöny, Religio és más lapoknak és folyóiratoknak, melyekben több százra menő dogmatikai, bölcseleti, egyházjogi és történeti értekezést, könyvismertetést stb. tett közzé. Önállóan két Szt.-István-napi beszédje jelent meg (Bécs 1886 és Budán 1887). Számos egyházi beszédeit sajtó alá készíti. Irodalmi munkásságának elismeréseül a Szt.-István-társulat tudományos és irodalmi osztálya tagjául választotta.
