Wesley
Wesley (ejtsd: vezlé) János, a metodista felekezet alapítója, szül. Epworthban (Angolország) 1703 jun. 17., megh. 1791 márc. 2. Elődei puritán lelkészek voltak az anglikán egyházban. 1725-ben diakonussá avattatott fel, az oxfordi egyetemen végezvén teologiai tanulmányait, s a következő évben a görög nyelvből felolvasóvá s az osztályok elnökévé lett, mig 1728. pappá avattatott. Visszatérvén Oxfordba, öcscsével Károlylyal együtt tevékeny részt kezdett venni azon vallásos társulati mozgalmakban, melyekből a metodizmus eredt. 1735. kiutazott Georgiába, hogy az ottani indusok és gyarmatosok között prédikáljon, s együtt utazván több morva-testvérrel, ezek nagy befolyással voltak vallásos buzgalma felébresztésére. Két évet töltött ezen északamerikai államban, amikor visszatérvén Angolországba, nagy buzgalommal kereste a morva-testvérekkel való összeköttetést. 1738 máj. 24. egy társaságos összejövetelen, hol valaki Luthernek a rómabeliekhez intézett levélhez irott előszavát olvasta, W. olyan változást tapasztalt vallásos érzületében, hogy megtérését ezen pillanattól számította. Ezután fölkereste Herrnhutban a morvatestvéreket, megismerkedett Zinzendorffal. Visszatérvén Angolországba, egyesült régi barátjával Whitefielddel s ennek példájára 1739. elkezdett a szabad ég alatt prédikálni. Ettől kezdve az ő élettörténete meglehetősen egygyé lett a metodizmus történetével. 1740. ünnepélyesen elszakadt a morva-testvérektől, mint akiktől lényeges hitelvi pontokban különbözött, majd ugyanezen évben Whitefieldtől is elszakadt, ami miatt a metodista felekezet két árnyalatra, kálvinista és arminiánus metodistákra szakadt. Több polemikus és vallásos tartalmu művet irt. Angolország vallási viszonyai fejlődésére olyan hatást, aminőt ő, senki más soha nem gyakorolt, s befolyása kiterjedt a világ legtávolabbi részeire is. V. ö. The works of the Rev. John W. (16 kötet, London 1809); Dr. Coke és Mr. Moore, Life of the Rev. John W. (London 1792); Burchard, Vollständige Geschichte der Methodisten in England (2 kötet, Nürnberg 1796); Warga Lajos, A keresztény egyház történelme; Balogh Ferenc, Keresztyén egyháztörténelem.
