Weisse,
Weisse, 1. Keresztély Félix, német költő és pedagogiai iró, szül. Annabergben 1726 jan. 28., megh. Lipcsében 1804 dec. 16-án. Tanulmányait Lipcsében végezte, ahol Lessinggel kötött barátságot. 1750. a fiatal Geyersberg gróf nevelője lett, akivel 1759-60. Párisban volt. Kiadásában jelent meg a Bibliothek der schönen Wissenschaften u. freien Künste (Lipcse 1760-67) és a Neue Bibliothek der schönen Wissenschaften (u. o. 1766-1806, 72 köt.). Egy csomó verskötetet, drámát és operaszöveget irt Legkiválóbb az ifjuság irodalom terén. Fő munkáját, a Kinderfreund-et (Lipcse 1775-82, 24 köt.) sok nyelvre lefordították és több ízben utánozták.
2. W. Keresztély Hermann, német filozofus, szül. Lipcsében 1801., megh. 1866. Eleinte Hegel hive, később önállóan módosít Hegel rendszerén és spekulativ gondolatait teisztikus irányban fejtegeti; a modern teista iskolának ő és az ifjabb Funke alapítói. 1846-tól haláláig a filozofia tanára Lipcsében. A filozofiában különösen az esztetika és vallásfilozofia körül vannak kiváló érdemei, melyeket Lotze, kinek tanára volt, az esztetika történetében érdeme szerint méltányolt. Fő műve: System der Aesthetik als Wissenschaft von der Idee der Schönheit (2 köt., 1830). Halála után Seydel ugyane cim alatt kiadta egyetemi előadásait és kisebb idevágó értekezéseit e címen gyüjtötte össze: Kleine Schriften zur Aesthetik (1867). Vallásfilozofia és egyéb művei: Die Idee der Gottheit (1831); Greundzüge der Metaphysik (1835); Die evangelische Geschichte (2 köt., 1838); Philosophische Dogmatik (3 köt., 1855-62); Die Evangelienfrage (1856); Psychologie und Unsterblichkeitslehre (1869).
