Weigel,
Weigel, 1. Bálint, német teozofus, szül. Grossenhainban (Szászország) 1533., megh. 1588. Tanult 1554-től 1567-ig Lipcsében és Vittenbergában, mely utóbbi helyen 1567 nov. 16-án avattatott fel és Zschoppauba ment lelkésznek. Heterodox nézeteivel élete folyamán nem mert előlépni, s műveit halála után adták ki álnevek alatt nézeteinek barátai 1611-től 1621-ig Halléban és Magdeburgban. Ezen művei közül nevezetesebbek: Kirchen- und Hauspostille über die Evangelien; Das üchlein vom Gebet; Der güldene Gryff, d. i. Anleitung alle Dinge ohne Irrthum zu erkennen; Studium universale; Gnosti Seauton; Tabernaculum Moysis; Astrologia theologisata; Büchlein vom Wege und Weise, alle Dinge zu erkennen; Dialogus de Christianismo; Das Büchlein vom Ort der Welt; Das üchlein vom Leben Christi stb. W.-nek erősen természetbölcseleti alapon álló teologiai, vagyis inkább teozofiai nézetei Paracelsus és az új-platonikusok tanításán, Tauler és Eckhart mester misztikáján alapult, akiknek művei életének előhaladottabb korában tettek eá igen mély hatást. A létező világ az Isten, s minden magában levő különféleség isteni, ahogy ezt a panteisták is tanítják; Krisztus és Mária csak nevek, minden ember magában hordja az Üdvözítőt, s a váltság az embernek léte alapokával ismét helyreállított egységében áll, ugy hogy a történeti Krisztusnak W. rendszerében tulajdonképen semminemü helye sincsen. V. ö. Roth, Nöthiger Unterricht von den prophetischen Weissagungen (1694); Hilliger, Fata et scripta M. Valentini Weigelii (Vittenberga 1721); Herzog, Theologische Real-Encyklopädie (2. kiad. XVI. köt.).
2. W. János Ágost Gottlob, könyvkereskedő és műértő, szül. Lipcsében 1773 febr. 23., megh. u. o. 1846 dec. 25. Ô alapította a leghatalmasabb ódondászati könyvkereskedést Németországban. Később könyvkiadó üzletet is nyitott, melyben csakis klasszika-filologiai könyvekkel foglalkozott. Gazdag műgyüjteménye sok becses eredeti rajzot, képet és rézmetszeteket tartalmazott, melyeknek leirása megvan az Aehrenlese auf dem Felde der Kunst címü művében (Lipcse 1836-45, 3 köt.). W. adta ki e könyvet: Apparatus litterarius (u. o. 1807, új kiadás u. o. 1827). - Legidősebb fia W. Rudolf, szül. Lipcse 1804 ápr. 19., megh. u. o. 1867 aug. 22-én. 1831. műkereskedést nyitott Lipcsében, melynek lajstroma 1833-67. jelent meg Lipcsében, 35 szakaszban. Megjelent tőle: Holzschnitte berühmter Meister (Lipcse 1851, 66 fakszimilével). Üzlete halála után Vogel Hermannra szállott. - Öcscse W. Tódor oszvald, szüld. Lipcsében 1812 aug. 5., megh. Hosterwitzben 1881 jul. 2. Átvette atyja üzletét és jelentékenyen kibővítette. Megjelent kiadásában: Autographen-Prachtalbum (Lipcse 1848-1849). Továbbá Zestermannal együtt irták meg: Die Anfänge der Druckerkunst in Bild und Schrift (145 fakszimilével, u. o. 1866, 2 köt.). Üzlete 1888 ápr. 1. Tauchnitz Keresztély Hermann tulajdonába ment át.
