Watt
Watt Jakab, hires angol mekanikus és gépszerkesztő, szül. Greenockban (Skócia) 1736 jan. 19-én, megh. Heatfieldben (Birmingham mellett) 1819 aug. 19-én. Már fiatal korában igen nagy érdeklődést mutatott természettudományok mindegyike iránt. 1755-ben Londonba ment Morgan mekanikushoz, ki szitén ilyen műszerek készítésével foglalkozott. Miután itt magát kellően kiképezte, Glasgowban telepedett le, mint az egyetem mekanikusa s rövid idő mulva műhelye a legnevezetesebb tudósok találkozóhelye lett. Smith Ádám, Black, Simpson Róbert stb. voltak barátai. 1768. szövetkezett Roebuck Jánossal, hogy a gőzgépen tett javításait nagyobb méretekben kivihesse. Gőzgépén külön kondenzátort alkalmazott, mely, hogy a gőz mindig utána áramolhasson, mely, hogy a gőz mindig utána áramolhasson, légszivattyuval volt felszerelve. 1773. szövetkezett Boultonnal, a Birmingham melletti sohói gépgyár tulajdonosával gőzgépek építése és terjesztése céljából. Itt fejtette ki legnagyobb munkásságát. Találmányai közül legnevezetesebb a W.-féle parallelogramm elve, mely által a gép dugattyujának mozgását forgattyu által tengely forgatására használta. Ez által új tér nyilt meg a gőzgép előtt, melyet eddig csak emelésre lehetett használni, többek közt alkalmassá tette mai közlekedési eszközeink mozgatására. Ugyancsak W. adta meg a gőzgépnek azon alakját, melyek kisebb javításoktól eltekintve, korunkban is használnak. Ezen, valamint régebbi találmányaira szabadalmat nyert. 1786. Boultonnal együtt Franciaországba ment a marlyi nagy vizemelőgép ügyében, hol nagy kitüntetésekkel fogadták, sőt alkalma nyilt gépének modelljét a királyi családnak bemutatni. 1800. W. visszavonult, épp igy Boulton is és gyárukat fiaiknak adták át; barátságuk azonban megmaradt egész halálokig. W. elméleti kutatásokkal ritkábban foglalkozott. Ezek közül legnevezetesebb Priestleyvel való levelezésében kifejtett a viz összetételére vonatkozü nézete, hol a viz először szerepel mint összetett test. W. az angol Royal Society és a francia Institut tagja volt. W.-ot a handsworthi plébániatemplomban temették el, hol fia szép siremléket emeltetett neki. Szobrokat máshol is állítottak neki, többek közt születési helyén Greenockban, Glasgowban és Londonban. A londoni South Kensington Museumban vannak találmányainak mintái. V. ö. Muirhead, The life of James W., with selections from his correspondence (London 1859); u. a., The origin and progress of the mechanical inventions of J. W. stb. (3. köt., u. o. 1854); Arago, James W. biographie et oeuvres (Páris 1854, 1.).
