Wartha
Wartha Vince, kémikus, a műegyetemen a kémiai technologia tanára, szül. Fiuméban 1844 jul. 17. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden végezte. 1861. Zürichbe ment, hol tanulmányai befejezése után a műegyetemen vegyészi oklevelet nyert, majd 1863-64. a budai műegyetemen tanársegéd volt, 1864-65. Heidelbergában doktori oklevelet kapott, 1865-67. Zürichbenb tanársegéd, majd magántanár lett. 1868-70. a királyi József-műegyetemen helyettes és rendkivüli tanár, 1870 óta pedig mint rendes tanár működik. A műegyetem vegyészi szakosztályának 1882. történt szervezése tőle származik. 1873. az akadémia levelező, 1891. pedig rendes tagja lett. A középiskolai tanárképző intézetnek szervezésétől kezdve tanárja. Az újonnan szervezett szabadalmi tanács tagja, a természettudományi társulat választmányi tagja, majd titkára. A természettudományi társulatban számtalan népszerü és tudományos előadást tartott, melyek közül különösen 1891. az agyagáruk technologiájáról tartott sorozatos előadásaival keltett kiváló érdeklődést. W.-nak különös érdeme van a borászati kémia npépszerüsítése körül és a filloxera terjedésének kezdetén ő hagnsúlyozta először nálunk a homokos talajok kiválóan alkalmas voltát a szőllőtermelés céljaira. Az okszerü borkezelés terjesztéséhez népszerü előadásaival s értekezéseivel nagyban hozzájárult és a homoki borok kiváló tulajdonságait alapos tanulmánya tárgyává tette. Ugyancsak érdeme van a fotografálás népszerüvé tétele terén is. Számos irodalmi munkái bel- és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg, melyek közül a következőket említjük: Festett veres bor megkülönböztetése (Természettudományi Közlöny, III. kötet); Mérlegszerkezetekről (1875); A technikai vizvizsgálat; Az ivó viz keménységének meghatározása, (kalometrikus vizsgálatok, melyeket Schuller Alajossal együttesen végzett, 1877); A viz szerepe a föld életében népszerü előadás 1879); A vörös borok hamisításáról (1880); Egyszerü mód a viz változó keménységének meghatározására (1880); A magyar borról (1880); Az agyagáruk technológiája (1892) stb. 1895. miniszteri tanácsos és az 1896-97-iki tanév óta a műegyetem rektora.
Felesége szül. Hugonnay Vilma grófnő, az első magyar orvosnő, Hugonnay Kálmán és tomesti Pánczély Teréz leánya, szül. Nagy-Tétényben (Pest) 1847 okt. 7. Tanulmányait Budapesten az angol kisasszonyoknál és magánintézetekben végezte. 1866. férjhez ment Szilassy Györgyhöz, akitől utóbb elvált. 1872. Zürichbe ment, hogy az orvosi tudományokat hallgassa. Amikor 1879. az orvosi diplomával hazatért, nem bocsátották az orvosi gyakorlatra. Ugyanabban az évben megszerezte a bábadiplomát, amelynek alapján Trefort közoktatásügyi minisztertől nők és gyermekek gyógyítására engedélyt kapott. 1887. Wartha Vince műegyetemi tanárhoz ment férjhez. Miután Wlassics a nőknek is megnyitotta az egyetem kapuit, 1897 márc. másodízben tette le a szigorlatait és újból megszerezte a doktori diplomát. Jelenleg Budapesten orvosi gyakorlatot folytat.
