Vendel,
Vendel, szent, apát, a X. sz. végén és a XI. sz. elején. Skó herceg volt, de elhagyta titkokban a királyi udvart, hogy magányában istennek zavartalanul szolgálhasson. Először az apostolok sírjához, azután Franciaországba, végre Németországba utazott és Westrich mellett egy kis házikóban telepedvén meg, koldulással kereste kenyerét. Szent életmódjának hire elterjedvén, a földmívesek seregestül jöttek hozzá, hogy beteg barmaikat megáldja. Végül a tholei kolostor apátjának választatván, pappá szentelték. Megh. 1015. A pásztorok védőszentjükül tisztelik. Emléknapja okt. 22. V. ö. Donin, Leben und Thaten der Heiligen Gottes (V. 570).
