Vásárcsarnok
Vásárcsarnok (l. Árucsarnok),
1. ábra. A budapesti vásárcsarnok alaprajza.
Budapesten 1897. nyilt meg a modern igényeknek megfelelő központi V. és négy fiók-V. A központi V. (alaprajzát l. az 1. ábrában, főhomlokzatát a 2. ábrában) mintegy 10,400 m2 területet foglal el. Alaprajza hosszukás négyszögü 60 méter szélességgel, melyet egy 20 méter szélességü középhajó és e mellett jobbra-balra 6-6 egyenkint 17 m. szélességü oldalhajó oszt párhuzamos távokra. Az élelmi cikkekkel a vasúti kocsik egészen a csarnokba bejöhetnek. Vertikális kiterjedésben az épület áll: a pincéből, melyben a hűtőkamrák vannak; a földszintből, hol mintegy 300 elárusítóhelyen húsárut, halakat, főzeléket, gyümölcsöt árusítanak és a karzatból, ahol a konyha és háztartás eszközei, meg a virágpiac van. A fal téglából és faragott kőből áll; a födelek, oszlopok s födémek vasszerkezetüek, a kettős deszkaborításon készült födél bádoghéjazattal van borítva. Hasonlókép igen praktikus beosztásuak a többi fiók-V.-ok is.
2. ábra. A budapesti központi vásárcsarnok főhomlokzata.
