Válság
Válság (krizis), a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak zavaraiból keletkező gazdasági baj, mely mindig értékek megsemmisítését vonja maga után. A munkamegosztás mai rendszere mellett minden gazdálkodó egyénnek számítania kell mások gazdasági tevékenységére; ha e számítások nem válnak be, a gazdasági életben zavarok keletkeznek, s ha e zavarokat általánosan érezik, V.-nak mondják a bajt. A gazdasági élet különböző tevékenységeinek egymással helyes arányban kell lenniök; nevezetesen a termelésnek a fogyasztás mértékéhez és irányához kell alkalmazkodnia, a forgalomnak pedig a termelés és fogyasztás szolgálatában kell állania. Ha már most a gazdasági tevékenységek valamelyike nagyobb arányu működést fejt ki, mint amekkorára a többi ágnak szükségük van, vagy megfordítva nem képes a többiek szükségleteinek megfelelni, akkor ez az aránytalanság valamelyik gazdasági körben vagyoni veszteségeket okoz, s ez a V. Okaik szerint megkülönböztetik: a termelési, a hitel-, a pénz-, a forgalmi és az üzérkedési V.-okat. Elterjedésüket tekintve vannak helyi, országos és világválságok.
A termelési Válságok
A termelési V.-ok vagy mezőgazdasági, vagy ipari eredetüek, s okaikat a túltermelésben (l. o.) keresik. A hitel-V.-ok a bizalom megrendüléséből származnak, amikor t. i. a hitelszükséglet nem talál kielégítést s igy az adósok nem tudván kötelezettségeiknek megfelelni, sorra csődbe kerülnek; miután árukészleteikre s vagyonukra nem találkozik vevő: általános áresés következik belőle. A forgalmi V. lehet kereskedelmi, vagy közlekedési természetü; a kereskedelmi V. ugy keletkezik, hogy a kereskedők a fogyasztók vásárlási képességeit túlbecsülve, olyan nagy készleteket halmoztak fel raktáraikban, hogy azokat még elviselhető veszteséggel sem képesek akkorra eladni, mikorra tartozásaik esedékessé válnak; igy aztán a kereskedelmi V. maga után vonja a hitel-V.-ot is. A közlekedési V. a közlekedési eszközök felesleges szaporítása által keletkezik, de előállhat még ugy is, hogy a közlekedés irányának megváltozása folytán, vagy pedig technikai tökéletesítések miatt a régi közlekedési eszközök és vállalatok tétlenül kénytelenek vesztegelni. A pénz-V. a pénz anyagának értékhullámzásából, vagy az érmek megrontásából, vagy a pénz szerfölötti bőségéből és hiányából állhat elő. Az üzérkedési V. végre a hitelközvetítők túlságos vérmes spekulációja által keletkezik, s legtöbbnyire börzei értékek és alapítási vállalkozások körül fejlődik ki, ezért néha tőzsde-V.-nak is nevezik.
A V. kérdését különösen e század eleje óta vizsgálja szorgosan a tudomány, s ma már ugy előjeleit, valamint lefolyását, következményeit és orvosszereit eléggé pontosan ismerik, csakhogy a gyakorlati életben még sem lehet mindig ez orvosszereket alkalmazni. A V.-ok közeledését jelzik a nagy és merész üzérkedés, a gazdagodási vágy általános jelentkezése, a fényűzésnek és a játékszenvedélynek terjedése, az élelmi szerek, fényűzési cikkek s telkek árának, a munkabéreknek s a kamatlábaknak emelkedése, a tőzsdei árfolyamok esése. Maga a V. rövid lefolyásu baj, s csak addig tart, amig a meghibbant gazdasági egyensúly helyreállhat; néha egy-egy váratlan politikai vagy gazdasági hir hatása alatt keletkezik egy-egy tőzsdei V., amely pár óra alatt véget ér, az ilyen V.-ot pániknak, ijedelemnek nevezik. A V. orvosszerei között vannak olyanok, amelyekkel meg lehet azokat akadályozni, s olyanok, amelyekkel azok lefolyását lehet gyorsítani s káros hatásukat csökkenteni. A preventiv intézkedések közé tartoznak a helyes gazdasági és társadalmi politika, a kamaráknak s konzulátusoknak pontos felvilágosító szolgálatai, szóval gazdasági élet szervezése. A V. lefolyását enyhítik az okok elhárításával, igy a hitel-V. esetén nyujtott bő és olcsó hitel, termelési V. esetén nagy fogyasztó piacok feltárása, szállítási kedvezmények nyujtása stb. majdnem egészen elhárítják a V. káros hatásait. A V. tulajdonképen ugy tekintendő, mint a rendetlen gazdasági állapot javulása, amely nagy és óriási veszteségekkel jár ugyan, de végeredménye mégis az, hogy a piac lázas helyzetét a normális egészségi állapotba vezeti vissza. Óvatosabb és kevesebb nyereséggel megelégedő népeknél a V.-ok ritkábbak és enyhébb lefolyásuak, mint az olyan népeknél, amelyek nagyobb nyeremények reményében kockázatosabb vállalatokba bocsátkoznak. Általános, az egész világra kiterjedő s minden téren uralkodó, két évtizedes mezőgazdasági V.-gal küzd napjainkban az emberiség, amelynek okául a túltermelést jelölik meg; ez a V. az általános árhanyatlásban nyilvánult s következménye volt a földjáradék állandó csökkenése. L. Mezőgazdaság (tört.).
