Vallássérelmek
Vallássérelmek (gravamina), azon vallásos jellegü és tárgyu panaszok és sérelmek elnevezése, melyeket különösen a német és a magyar rendek szotak az országgyüléseken felhozni. A XVI. és XVII. sz.-ban különösen az ellenreformáció kezdete óta hazai országgyüléseink majdnem szakadatlanul visszhangzottak a V.-től. A kormány sokszor igérte a V. orvoslását, igy különösen a bécsi (1606), a nikolsburgi (1621), bécsi (1624), pozsonyi (1626), a linzi (1645) békében, továbbá a soproni országgyülésen (1681) és utóbb több országgyülésen, de ritkán váltotta be szavát, mi újabb elégületlenséget, forrongást, esetleg felkelést vont maga után. Az 1604-iki országgyülésen pedig Rudolf kormánya a V. tárgyalását egyenesen betiltotta (XXII. artikulus), ami azonban nem sikerült, ellenkezőleg: Bocskay felkelését juttatta kitörésre. - A német rendek által felhozott gravaminák közül különösen az 1521-iki wormsi s az 1524-iki nürnbergi birodalmi gyülésen felhozott sérelmek nevezetesek. V. ö. Weber, Die hundert Beschwerden der deutschen Nation (Erlangen 1829).
