Valladolid
Valladolid (ejtsd: vallyadolid), 1. spanyol tartomány Ó-Kasztiliában, Leon, Palencia, Burgos, Segovia, Avila, Salamanca és Zamora közt, 7569 km2 területtel, (1887) 267,148, egy km2-re 35,3 lak. A tartomány nagyobbára fensík, amelyben a legmélyebben fekvő rész a K-ről Ny. felé tartó Duero völgye. Mig ÉNy-i részén sok a terméketlen puszta, többi részeiben vagy erdős (itt vannak Európa legnagyobb piniafenyő-erdei) vagy gabonatermelésre alkalmas föld, amely főképen búzát, hüvelyeseket és bort (főképen Tordesillasnál) terem. Járásainak száma 11. - 2. V. (latinul Vallis Oletum), az ugyanily nevü tartomány fővárosa, érseki székhely, a Pisuerga és Esgueva összefolyásánál, a kasztiliai csatorna déli végében, vasutak mellett, (1887) 62,012 lak., vasöntéssel, gyapju-, selyem-, szalagszövéssel, kémiai és ötvösiparral, papiros-, bőrgyártással, őrlő malmokkal és faiencekészítéssel; hat városkapuval, köztük a Puerta del Carmen III. Károly szobrával; szép utcákkal és terekkel (Plaza mayor, árkádokkal körülfogott nagy négyszög, a háromszögü Campo Grande és a nyolcszögü El Ochavo), 15 plébániatemplommal; 1346. alapított egyetemmel, amelynek jogi és orvosi fakultása van 33 docenssel, könyvtárral (32,000 kötet, 308 kézirat); művészeti és tudományos akadémiával. A nyilvános épületek közt a kiválóbbak: a II. Fülöp által alapított, de be nem fejezett nagy arányu székesegyház; a régi királyi kastély; a Torquemada által épített dominikánus kolostor, San Pablo, amely most fegyház, pompás portáléval; az egykori bencés kolostor, amely most kaszárnya; a Colegio de Sta Cruz, amelyben értékes kép és faragványgyüjtemény, meg egy könyvtár (14,000 kötet) van elhelyezve. - 3. V., város Yukatan mexikói államban, az É-i fensíkon, mintegy 14,000 nagyobbára korcs lakossal, pamutiparral, pompás vizvezetékkel, kórházzal. Közelében vannak Chichen-Ica (l. o.) romjai. V.-ot 1543. alapították.
