Választott biróság,
Választott biróság, az a biróság, amelyet nem az állam állít fel, hanem amelynek tagjait a felek vitás magánjogi ügyeik eldöntése végett szerződéssel kijelölik. Nálunk a V. intézményét a polgári perrendtartás (1868. LIV. t.-c. 495-511. §§ és 1881. LIX. t.-c. 74-79. §§) szabályozza. A V. itélete ellen csak bizonyos, a törvényben meghatározott alaki sérelmek miatt vann felebbezésnek helye. Felfolyamodásnak és perújításnak nincs helye. Ha azonban valaki ellenfelének vagy másoknak büntetenő cselekménye (p. hamis tanuvallomás vagy hamis eskü) miatt lett pervesztessé, akkor a királyi törvényszék előtt kérheti a V. itletének megsemmisítését. A V.-ok külön nemét teszik a budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön biróságai. L. Tőzsde és Tőzsdebiróság.
Egyes ügyek törvény útján vannak a V.-hoz utasítva. Igy p. az osztrák-magyar bank és a kormány közti vitákat egy fele részben a királyi Kuria és fele részben a bécsi legfőbb törvényszék biráiból ezen biróságok elnöke által kinevezett V. dönti el (1887. XXVI. t.-cikkbe iktatott alapszabályok 53. és 108-ik cikke), betegsegélyezési ügyekben a betegsegélyező pénztár és a biztosított személyek közti vitákat az alapszabályok szerint alakított V., az egyes kerületi pénztáraknak egymás közti vagy szövetségükkel felmerülő vitás ügyeit a szövetségi V. dönti el (1891. XIV. t.-c. 45. §); az u. n. «Überland» földek osztályozása iránti vitákat három tagu V. dönti el (1882. XXVIII. t.-c. 3. §).
A V. szüksége és hasznossága iránt nagyon eltérnek a nézetek. A XVIII. sz. bölcselői nagy előszeretetet tanusítottak az intézmény iránt és a francia forradalom törvényhozása sok ügyet kötelezőleg V. elé utalt. A tapasztalatok e téren nem voltak kedvezők és azért a francia polgári perrend nagyon megszorította ezen intézményt. Számos francia és német iró ellene foglalt állást. Mindazonáltal nem lehet tagadni, hogy a V., ha nem is felel meg a túlzott várakozásoknak, egyes esetekben jó szolgálatot tesz. Azért minden törvényhozás fentartotta ezen intézményt és fentartását tervezi az 1893-iki magyar polgári perrendtartás tervezete is. L. még Békéltetők.
