Utrecht,
Utrecht, 1. németalföldi tartomány Gelderland és Holland közt, 1384 km2 területtel, (1893) 232,316, egy km2-re 167 lak. Felszine sík; területének 49%-a rét, 10%-a erdő, 19%-a szántóföld. A fő foglalkozás szarvasmarhatenyésztés és ezzel kapcsolatban tejgazdaság, len-, gyümölcs-, virágtermelés, méhtenyésztés, gyapju- és dohányipar. - 2. U., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és kat. érsek székhelye, vasutak és a Kromme Rijn mellett, amely itt a Régi Rajna nevet veszi föl és a Vecht nevü ágát küldi a Zuider-tóba (1893) 91,070 lak., festékgyártással, vasöntéssel. Az erődökkel körülfogott és Hollandia fő védelmi vonalának középpontját alkotó város környéke viz alá helyezhető. A tulajdonképeni város erődítményei 1830 óta szép sétahelyekké vannak átalakítva; ezeken kivül a Maliebaan hatszoros fasor szolgál szép sétahelyül. A várost csatornák szelik keresztül-kasul. Templomai közül több igen régi; jelentékenyebbek a Buurt, St. Pieter és St. Jan a XI., a Jakab-templom a XII. sz.-ból és egy gót dom a XIII. sz.-ból 103 m. magas toronynyal, amelynek hajóját 1674. egy vihar tönkre tette. Egyéb kiválóbb épületek: az u. n. Paushuis, amelyet a későbbi VI. Adorján pápa építtetett és most kormányzói épületnek használnak; az igazságügyi palota, amelyet 1837. az egykor hires Szt.-Pál-apátság helyén építettek; a levéltár, egykoron Lajos Napoleon lakóháza; a városház, a művészház a Kunstliefde nevet viselő muzeummal; az érseki muzeum a keresztény művészet különböző ágai számára; a pénzverő; a régiségmuzeum a Hoogeland-parkban és az egykori Oudaen-kastély, amely most menedékházul szolgál, végül az 1636. alapított tudományegyetem (52 docens, 750 hallgató) jelentékeny könyvtárral (200,000 kötet), különféle tudományos intézetekkel, botanikus kerttel és Donders kezdeményezése alapján fölállított szemorvosi klinikával. Az egyetemi épület a régi káptalani ház helyét foglalja el. Ezenkivül U.-ben van az ország egyedüli állatorvosi iskolája. A tudományos egyesületek közt a kiválóbbak: a történelmi társulat, a művészeti és tudományos egyesület. U. a legrégibb batáviai város (Trajectum inferius), amelyet a rómaiak Trajectum ad Rhenumnek neveztek el. 696. szt. Willibrod püspökséget alapított benne; U. püspökei sok ideig nagy hatalmat gyakoroltak a város környékén, 1527. Henrik püspök világi hatalmát letette V. Károly kezébe. 1559. IV. Pál pápa a püspökséget érsekséggé emelte. 1672-74. a várost a franciák tartották megszállva. 1579. itt jött létre az U.-i unio, 1713. pedig az U.-i béke.
