Utah
Utah (ejtsd: júte), 1895 óta egyike az amerikai Egyesült-Államoknak Idaho, Wyoming, Colorado, Arizona és Nevada közt, 220,060 km2 területtel, 1850. még csak 11.380, 1890-ben 207,905 lak., akik közt 110,463 férfi. U. a mormon állam, a Wahsatch hegység által két részre van osztva. A K-i magában foglalja a Green-river és Rio Grande vidékét, amelyek itt a Coloradóvá egyesülnek. Ezen rész fensík, amely É-on 1800 m. átlagos magasságu, ugyanitt az Uintah-hegyekre támaszkodik és D. felé lejtősödik. A Ny-i rész tágas, minden oldalról hegyekkel szegélyezett medence, a Nagy-Sóstó medencéje (Great-Basin), egyike földünk legnagyobb fensíkjainak. Átlag 12-15,000 m. magas és az oceán felé lefolyása nincs. Nagyobb részében kopár, terméketlen és csaknem lakatlan; egészen a sivatag jellegét viseli magán. A növényvilág a sós talajt kedvelő, szürke és gyapjas levelü bozótokból áll; leggyakoribb az Artemisia tridentata. K-i részében van a Salt-Lake, amely a Jordán folyó által az U.-tóval áll összeköttetésben. Mindkét tónak K-i oldalá a Wahsatch hegység lábánál keskeny, mintegy 200 km. hosszu termékeny föld terül el, amelyen a mormonok telepedtek le. Az említett két tótól D-re még több kisebb tó terül el, aminő a Sevier az ugyanily nevü mellékfolyóval. A hegyeken gyér fenyő-, cédrus-, nyárfákból álló erdők vannak; belsejök azonban ércekben gazdag; hasonlóképen sok a sós, a hideg és meleg kén- és egyéb ásványvizforrás. A bányászat magyobb lendületet csak a Pacific-vasút megnyilta után vett; a bányászati termékek értéke átlag 15 millió dollár, és pedig 8,1 millió uncia ezüst, 32,000 uncia arany, 250,000 tonna szén, továbbá kén, antimon, salétrom stb. A legfontosabb ércbányák vannak Beaver, Juab, Summit, Salt-Lake, Tovele és Washington countykban; szén a Wahsatch-hegység K-i lejtőjén, főképen Plasent Valleyben; kén Millard, vas pedig Iron countyban. Ezenkivül bányásznak aszfaltot és kősót is. Az éghajlat nagy szélsőségeket mutat és a magasság szerint is változik; de egészséges és száraz. A földmívelés majdnem mindenütt csak mesterséges öntözés mellett lehetséges, amire a folyókat és artézi kutakat használják. Az évi átlagos termése 3 millió bushel búza, 11/2 millió zab, 3/4 millió kukorica, ugyanannyi árpa,60 millió font burgonya, 1/2 millió tonna lóhere és 600,000 bushel gyümölcs (alma, barack, körte, szilva). Az állatállományt 1890-ben 3 millió darabra becsülik. Az ipar eléggé kifejlődött; főbb ágai: a malom-, téglaipar, sör-, ajtó-, ablakrámagyártás, vasöntés stb. A kereskedelmi középpontok: Salt-Lake-City s Ogden. U. egyik része volt azon területnek, amelyet 1848. Mexiko engedett át az amerikai Egyesült-Államoknak. 1850 szept. 9-én territoriummá tették; azóta azonban területe a szomszéd államok javára jelentékenyen csökkent. Már 1848. telepedtek ide mormonok Brigham Young vezetése alatt és alapítottak itt virágzó gyarmatokat. Teokratikus kormányuk és különösen a köztük divó soknejüség azonban arra birta az Egyesült-Államok kormányát, hogy 1882. s 1887. törvényeket szabott a mormonok ellen, akik közül azután sokat ki is vándoroltak. Ezen állapotok okozták azt is, hogy U. csak 1895. vétetett föl az államok sorába. V. ö. Bancroft, History of U. (San Francisco 1890).
