Úszó madarak

Teljes szövegű keresés

Úszó madarak (Natatores, l. a mellékelt három képet), a tarajos mellü madarak egyik rendje, melyeknek testalkotása teljesen megfelel vizi életmódjuknak. Testök ugyanis többnyire laposon nyomott, csónakformáju, jól kifejlődött úszó- vagy evezőlábakkal. Lábszáraik rövidek, hátrafelé irányultak, három- vagy négyujjuak, az ujjak közt jól kifejlődött úszóhártyával. Tollazatuk dús és tömött, melynek célszerüségét nagyban előmozdítja alsó pehelyruhájuk. Tollaikat a viz behatása ellen védendő, farmirigyük váladékával zsírozzák be. Csőrük különböző, de mindig eledelüknek és táplálékszerzési módjuknak megfelelően módosul. Lehetnek úszva bukók, midőn úszás közben buknak a viz alá, csapva bukók, midőn levegőből csapnak a viz alá; görgöcsélők, midőn testök mellső részével függélyes irányban lefelé merülnek, mig hátsó részük a vizen kivül marad. Vizi állatokkal, esetleg növényi részekkel táplálkoznak. Szárnyaik különböző alkotásuak, majd durványos, majd jól kifejlődött hosszu hegyes szárnyakkal ellátott. Egyesek rosszul repülnek, mig mások a legkitartóbb röpülő madarakhoz tartoznak. Vizek közelében fészkelnek mesterkétlen fészekben vagy puszta földön is. Sokan költözködők. Húsuk, tojásaik és tollaik folytán akárhány nevezetes szerepet játszik az ember háztartásában. Előfordulnak az egész földön. Fosszil maradványukat a miocénből ismerjük. Mintegy 500 faja ismeretes, melyek közül hazánkban mintegy 70-80 alak található. Felosztatnak: I. Farlábuak (Pygopodes, Urinatores), igen rövid szárnyakkal, fészekhagyók, mint a pinguin-, alka- és vöcsökfélék; II. hosszuszárnyuak (Longipennes), hosszú, hegyes szárnyakkal, fészekhagyók, ide tartoznak az ollóscsőrüek, sirályok, viharmadarak; III. evezőlábuak (Stegopopodes), fészeklakó nagy úszó madarak, mint a gödényfélék, Sulidák, Tachypetidák, Phalacrocoracidák, Plotidák és tropikmadarak; IV. lemezes csőrüek (Lamellirostres), fészekhagyó, úszólábu, rövidfarku madarak, melyek hat: Mergidák, Fuligulidák, kacsák, ludak, hattyuk és lángmadarak családjába osztatnak.
 

Vadlúd (Anser ferus).
 

Buvár (Mergus).
 

Berniklalúd (Bernicla torquata).
 

Cereopsis Novae-Hollandiae.
 

Éneklő hattyú (Cygnus musicus).
 

Sarki viharmadár (Procellaria glacialis).
 

Káspi sirály (Strena casdpica).
 

Tengerei viharmadár (Procellaria pelagica).
 

Albatrosz (Diomedea exulans).
 

Phaeton aethereus.
 

Viharmadár (Tachypetes aquilus). Nöstény.
 

Pelikán (Pelecanus onocrotalus).
 

Uria lomvia.
 

Kormorán (Phalacrocorax carbo).

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem