Uralszk,
Uralszk, 1. terület Orosz-Közép-Ázsia Ny-i részében, Szamara, Orenburg, Turgaj-vidék az Aral-tó, Transzkaspia, a Kaspi-tenger és Asztrakán közt, 360,437 km2 ter., (1889) 569,552 lak. U. halmos és termékeny steppe-vidék, amely déli részében a Fekete-tenger felszinénél mélyebben fekszik és itt sót-homokos talaju. K-i részén az Urál végső ágai és a Mugodsar hegység emelkedik. Fő folyója az Urál, kisebb az Emba. A tavak 3857 km2 területet foglalnak el. Az éghajlat erősen kontinentális és száraz. A lakosok kirgizek (450,000), oroszok (105,000), tatárok, kalmukok, baskirok. Vallásra nézve nagyobbára mohammedánusok (76,4%), azután orosz ortodoxok (12,9%), raszkolnikok (10,5%) stb. A fő foglalkozás az állattenyésztés és halászat. 1889. volt 388,800 ló, 370,700 szarvasmarha, 2 millió juh, 157,000 teve. Az ipartelepek faggyuolvasztók, téglaégetők, bőrcserzők, malmok stb., összesen 800,000 rubel értékü árutermeléssel. Járásai: Emba, Gurjev, Kalmükovszk s U. - 2. U., az ugyanily nevü terület és járás székhelye a Csegan és Urál összefolyásánál, vasút mellett, (1893) 27,393 lak., akik nagyobbára oroszok, faggyuolvasztóval, bőrcserzéssel, téglaégetőkkel, két országos vásárral.
