Upsala,
Upsala, 1. svéd kerület (län) a Botteni-öböl, Stockholm, Nyköping, Westmanland és Gefleborg között, 5314 km2 ter., (1895) 123,015 lak. A sík lännek csak déli részén emelkednek nagyobb dombok. Legnagyobb folyója a Dal, kisebb a Temnar-A és a Fyrs-A, amely utóbbi a Mälar-tóba szakad. A szárazföldi területnek 27%-a szántó, 9%-a rét és 55%-a erdő. D-en a földmívelés, É-on az erdőgazdaság a fő foglalkozás. - 2. U., az ugyanily nevü län fővárosa, a svéd lutheránus primás székhelye, 65 km.-nyire Stockholmtól, a Fyris-A és vasút mellett, (1895) 21,428 lak., dohánygyárral s selyemszalagszövéssel; febr. tartott nagy gabonavásárral (disa-ting), többféle középiskolával. Leghiresebb iskolája az egyeteme, amelyet 1477. alapítottak és Gusztáv Adolf nagy vagyonnal gazdagított, könyvtára (a Carolina rediviában) 275,000 kötetből és 12,000 kéziratból áll, a többi közt a hires Ulfilas-féle bibliafordítás (Codex argenteus); ezenkivül van 16,000 éremből álló gyüjteménye, képtára, botanikus kertje Linné szobrával, képtára a Carolina-parkban, kémiai laboratoriuma, csillagvizsgálója és egyéb (összesen 12) intézete. Az egyetemi épület (1879-1887) renaissance ízlésben épült, értékes márványoszlopokkal, több pompás teremmel stb. A tanárok száma 1896-ban 122, a hallgatóké 1411-ben. Az egyetem 1893 szept. ülte meg fennállásának háromszázados évfordulóját. A régi városrész a halmos jobb parton, az új városrész a sík jobb parton áll. Legkiválóbb épülete az 1289-1435-ben épített gót ízlésü templom, amely a trondhjemin kivül Skandinávia legszebb ilynemü épülete; első építőmestere a XII. sz.-ban Etienne de Bonneuil francia műépítő volt; háromhajós belseje 24 pilléren nyugszik, 110 m. hosszu, 41 méter széles és 33 m. magas; benne látható a Tessin által készített szép szószék, egy nagy orgona, a barok ízlésben készített főoltár, Wasa Gusztávnak, három feleségének, Sture, Brahe, Oxenstjerna és más hires férfiaknak sírja. Közelében van az országos őrültek-háza. U., egykoron Ostra-Aros, azelőtt csak kikötője volt Gamla-U.-nak, a svéd királyok székhelyének. 1273-ban lett érseki székhely. Gamla-U. most kis falu, egykoron az Asa-kultusz fő- és főpapjának lakóhelye; környékén sok régi sír (állítólag 12,370) látható. V. ö. Annerstedt, U. universitets historia (U. 1877).
