Újrafelvétel,
Újrafelvétel, a bűnvádi eljárásban jogérvényes itélettel végérvényesen eldöntött ügynek ismételt tárgyalása. Ú.-nek ugy az elitélt vádlott javára, mind a vádlott hátrányára van helye. Nevezetesen a vádlott javára akkor: 1. ha az elitélt ellen az alapperben bizonyítékul hamis okirat, hamis tanuzás vagy szakértői vélemény szerepelt; 2. ha a biróságnak valamely tagja meg volt vesztegetve, vagy hivatalos kötelességét a büntető törvény súlya alá eső módon megsértette; 3. új bizonyítékok alapján, amelyek az elitéltnek nem bűnösségét, vagy a büntető törvénykönyvnek egyhébb intézkedése alá eső bűnösségét teszik valószinüvé; 4. ugyanarra a büntető cselekményre hozott s egymással ellentétben több itélet alapján. P. ugyanabban a bűnesetben több itélet alapján. P. ugyanabban a bűnesetben az egyik itélet Péternek, egy másik itélet Pálnak mint egyedüli tettesnek bűnösségét állapítja meg. Az 1-3. alatti okokból a felmentett vádlott terhére is van Ú.-nek helye; az elitélt vádlott terhére is oly célból, hogy a büntető törvény súlyosabb rendelkezése alkalmaztassék; azonban az új bűnvádi perrendtartás szerint csak bizonyos megszorításokkal. A vádlott terhére Ú.-nek a dolog természete szerint csak az elévülési határidőn belül lehet helye, mig a vádlott javára az Ú. e. határidőhöz kötve nincs. A vádlott javára nemcsak az elitélt, de hozzátartozói is kérhetnek Ú.-t és pedig a modern törvények szerint az elitélt halála után is. Az Ú. megengedhetőségének kérdésénél két szempont jő figyelembe. Az egyik az itélt dolog (res rudicata) jogérvénye, melyet könnyelmüen bolygatni nem tanácsos, a másik az anyagi igazság érdeke s a birói tévedés lehetőségének felismerése.
