Új-Kaledonia
Új-Kaledonia (Nouvelle-Calédonie vagy Baladea), a franciák birtokában levő, korral-zátonyoktól körülfogott sziget a DNy-i Nagy-oceánban, a D. sz. 20° 3' és 22° 24', meg a K. h. 164 és 167° közt, 17,090 km2 területtel, (1896) 51,033 lak., akik közt 8384 polgári állásu európai, 1506 katona, 10,757 fegyenc, 3041 ázsiai stb., 27,345 benszülött. U. 150-200 m. magas, mész-sziklákból álló fensík, amelynek sziklái a tengerig érnek; ezen fensíkon hegyláncok és hegytömegek emelkednek, amelyek közepén van az 1650 m. magas Humboldt- vagy Kando-hegy. A folyók közt csak a Diahot egy részén járhatnak hajók. Az éghajlat egészséges; a hideg évszakban (áprilistól szeptemberig) 13 és 25° közt, a meleg évszakban 22-38° közt váltakozik. A legtöbb eső dec.-től ápr.-ig esik. A flóra sajátszerü és csak részben egyezik meg az ausztráliaival vagy a közelében fekvő szigetekével; az araucariák és alacsony növésü pálmák egész erdőket alkotnak. A fauna összekötő kapocs a Pápua-szigetek és Polinézia közt. Érdekes madár a Rhinochetus jubatus, a benszülöttek kapu-ja, amelyet csak itt találni. A sziget földjének körülbelül egyharmada van megmívelve; a fő termékek kávé, cukor, kókuszdió, pamut, manihot, vanilia, szőllő, búza és kukorica. Fontos a bányászat is; bányásznak nikolt (1890. havonként 3500 t. ércet), rezet, Karigunál szenet, Diahot mellett aranyat, azonkivül vannak U.-nak kobalt-, antimon-, mangánércei is bőven. 1895. a behozatal volt 7.374,522, a kivitel értéke pedig 7.779,441 frank. A behozatal fő cikkei: rövidáruk, bor és szesz, liszt, élelmi szerek; a kivitelé: nikol, húskonzervek, króm- és ezüstércek. U. fegyencgyarmat, amelyet egy, a köztársaság által kinevezett kormányzó igazgat. Függelékei: a Pinia-sziget, a Loyalty-szigetek (l. o.), Huon, a Chesterfield-szigetek és a Wallis-szigetcsoport. Az anyaország e sziget költségei fedezésére 1897-ben 6,1 millió frankkal járult. A főváros Numea (l. o.). A szigetet 1774. Cook fedezte fel. A franciák 1853. foglalták el.
