Turgot
Turgot (ejtsd: türhó) Anna Róbert Jakab de l'Aulne báró, francia államférfiu, szül. Párisban 1727 máj. 10., megh. u. o. 1781 márc. 8. Előbb teologiát tanult, majd jog- és államtudományi tanulmányokat folytatott s 1752. a parlament és pár évvel később a királyi kamara (chambre royale) tagja lett. Ez utóbbi állásában Franciaország nemzetgazdasági viszonyait tanulmányozta s Quesnay (l. o.) elveit elfogadva, egyik megteremtője lett a fiziokrata iskolának. 1761-73. mint intendáns Limogesban sokat tett a földmíves néposztály helyzetének javításán, e mellett jótékony intézeteket alapított, utakat és csatornákat épített. XVI. Lajos mindjárt trónralépése után (1774 aug. 24.) pénzügyminiszterré nevezte ki, mire T. a királyhoz intézett hires levelében felsorolta mindazon reformokat, melyeket később a forradalom megvalósított, de amelyek a kiváltságos rendek, a papság és nemesség érdekeit a legmélyebben sértették. Éppen ezért T. állását csak rövid ideig tarthatta meg s reformtervinek megvalósítását jóformán meg sem kezdhette, midőn a király a nemesség és papság sürgetésének engedve, 1776 máj. őt állásától hirtelen felmentette. Munkáit (Oeuvres) Dupont de Nemours (9 köt., Páris 1801-11), majd Daire (2 köt., u. o. 1844) adták ki. Észrevételek a javak képződéséről és eloszlásáról c. művét Fenyvessy Adolf fordította magyarra (Quesnay és T. munkáiból). V. ö. Batbie, T. philosophe, économiste et administrateur (Páris 1861); Tissot, T., sa vie, son administration et ses ouvrages (u. o. 1862); Mastier, T., sa vie et sa doctrine (u. o. 1862); Foncin, Essai sur le ministere de T. (u. o. 1877); Jobez, La France sous Louis XVI, I. köt. T. (u. o. 1877); Neymarck, T. et ses doctrines (2 köt., u. o. 1885); Feilbogen, Smith und T. (Bécs 1892).
