Tula,
Tula, 1. kormányzóság (Tulszkaja gubernija) európai Oroszország középső részeiben, Moszkva, Rjezán, Tambov, Orel és Kaluga közt, 30,960 km2 területtel, (1894) 1.560,704 lak. Felszine nagyobbára sík, csak kevés helyen dombos; e részeket mély, sziklás folyamvölgyek át-áthasítják. Legnagyobb folyói az itt még nem hajózható Don és a hajózható Oka. A bányászat szenet (évenként 8 millió pudot) és vasérceket szolgáltat. Az éghajlat enyhe, a föld nem terméketlen. A lakosok nagyobbára nagy-oroszok; fő foglalkozásuk a földmívelés, állattenyésztés, agyagipar, bányászat, hajózás és halászat. Az ipartelepek száma 1973, ezek közt a legtöbb fémiparral foglalkozik; különösen hiresek a kormányzóság szamovárjai és fegyverei. Járások: Alexin, Bjelev, Bogorodick, Jefremov, Jepifan, Kasira, Krapivna, Novosszil, Odojev, Csern, Tula és Venev. - 2. Tula, az ugyanily nevü kormányzóság, járás és egy püspökség székhelye, az Upa és több mellékvize összefolyásánál, vasút mellett, (1894) 87,932 lak.; arzenállal, nagy császári (1712. alapított) fegyvergyárral, amely 5000 munkást foglalkoztat; szamovár és különösen díszített vas-, acél-, pléh- és tulafémtárgyak készítésével; harmonika-, cipő- és sörgyártással, szappanfőzőkkel s jelentékeny házi iparral; élénk kereskedéssel, amely az itt készített iparcikkeken kívűl felölei a gabonát, szarvasmarhát, faggyut és kendert. A nizsnij-novgorodi vásárokra 6000 tucat szamovárt, 2000 kosár (mindegyikben 120 db.) harmonikát szoktak küldeni. Az évenként behozott fémek súlyát 500,000 pudra becsülik. Tula áll a tulajdonképeni városból a Kremllel (5 tornyos, 1045 m. hosszu faltól körülvéve), a csulkovi (munkásnegyed) és a moszkvai, vagy fegyvergyári városrészből; legjelentékenyebb épülete a Mária mennybemeneteléről elnevezett székesegyház a Kremlben. A városnak vannak különböző iskolái, szinháza és egy iparmuzeuma.
