Transzkaszpia
Transzkaszpia (Zakaszpijszkaja oblasztj), vidék, illetőleg tartomány orosz Közép-Ázsiában Uralszk, Khiva, Bokhara, Afghanisztán, Persia s a Kaspi-tenger közt, 554,860 km2 területtel, (1891) 276,709, két km2-re alig 1 lak., Aszhadab fővárossal. Az éghajlat kontinentális és száraz; az évi középhőmérséklet 19,3°, a nyári néha 55°-ig emelkedik és a téli leszáll - 32,5°-ig; az évi csapadékmennyiség 87-194 mm. A földet mívelni csak ott lehet, ahol öntözhető. Terem búza (1892-ben 2,2 millió csetvert), árp (2,8 millió csetvert), szerecsenköles, szezám, kevés rizs, a kertekben főként görög- és sárgadinnye meg pamut. A fő foglalkozás az állattenyésztés. 1892-ben volt 2 millió juh és kecske, 122,570 teve, 72,930 ló, 40,260 szarvasmarha és 13,500 szamár. Az ásványország szolgáltat kő- s főtt sót, glaubersót, szenet, gipszet, salétromot, naftát és ozokeritet. A lakosság zöme nomád turkmén (212,000), akik közt a teke-turkmének a legszámosabbak, továbbá kirgizek (43,000), bevándorolt persák (7600), oroszok (6800), örmények, tatárok stb. A házi ipar igen elterjedt. Készítenek különösen szőnyegeket (kivitelre is), gyapju-, pamut- és selyemszöveteket és különféle házi eszközöket. A T.-i vasút 1050 km.-nyi hosszuságban szeli át; rajta évenkint átlag 10,6 millió pud árut szállítanak. A karavánkereskedés is élénk. A kivitel fő cikkei: gyapju és gyapjuáruk (35%), halak, állatok és állati termékek. A T.-i területet az oroszok 1881. szerezték meg, 1884-ben Mervvel és 1885. Pendsdehvel bővítették. 1890. önállóvá tették. Járásai: Aszhabad, Krasznovodszk, Mangislak, Merv és Tedsen. V. ö. Vámbéry műveit: Proskowetz, Vom Nevastrand nach Samarkand (Bécs 1889); Heyfelder, Transkaspien und seine Eisenbahn (Hannover 1888).
