Szerb egyház Magyarországon,
Szerb egyház Magyarországon, szoros kapcsolatban van nemzetiségökkel és ennek legfőbb bástyája és védelme, s nemcsak kizárólag egyházi szervezet, hanem nemzetiségi kapocs is, azért az egyházi vagyon is nemcsak a vallási ügyek előmozdítására, hanem a szerb közoktatás előmozdítására is szolgál. Ezt az 1790-iki temesvári kongresszus mondotta ki, midőn elrendelte, hogy a püspökök és kolostorok jövedelmeikből együttesen 11,600 frtot kötelesek évenkint iskolai célokra fordítani. A szerb egyház ügyeit rendezte az 1847-1848-iki XX. t.-c., mely állami felügyelet alatt neki, egyházi s iskolai ügyekben önkormányzatot adott, továbbá az 1868-iki IX. t.-c. A szerb egyházi autonomia a kongresszus (narodni sabor) által érvényesül, ez az alapja az egész szerb egyházi szervezetnek, ez intézi az összes egyházi és iskolai ügyeket és választja a patriárkát. A szerbek 1707-től 1897-ig 24 ízben gyültek össze kongresszusra, a legközelebbi 1897 jul. 11. (jun. 29.) van összehiva Karlócára azzal a feladattal, hogy az 1868. IX. t.-c. alapján a görög keleti nemzeti egyház szervezetének végleges megállapítására vonatkozó javaslatokat első sorban tárgyalás alá vegye. A kongresszus határozatai csak a királyi szentesítés által válnak jogerőssé. A kongresszusnak 25 egyházi és 50 világi választott tagja van, kiket az egyházmegyék hiveinek számaránya szerint választanak be és pedig közvetett választással, ugy hogy előbb egy választó-bizottságot választanak és pedig minden 200 hitközségi tag után egyet; ezen választó-bizottság választja azután a kongresszusi tagokat. A nagyobb városokban 50 hitközségi tag után választanak egy választó-bizottsági tagot. A sabor elnöke a metropolita, a király teljhatalmu királyi biztost küld és a kongresszus minden egyházi, iskolai ,egyházvagyoni stb. ügyéről tanácskozhatik, de politikai kérdések tárgyalása határozottan ki van zárva. L. még Görög keleti egyház.
