Szasszanidák,
Szasszanidák, persa uralkodóház, melyet Ardesir Babegán Szasszán fia, görögös nevén IV. Artaxerxes alapított Kr. u. 226-ban. A szasszanida dinasztia egyike volt Persia legjelesebb uralkodó családainak. Egész sora a jeles fejedelmeknek, minők Sapur, Khoszrev Anusirván az igazságos, Khoszrev Perviz, származott e családból. A Sz. alatt újra felvirágzott Irán és vagy négy századig dacolt a római és bizánci császárokkal. Számos műemlék romja tanuskodik az akkori művészet virágzó állapotáról. Több szasszanida fejedelem nagy érdemeket szerzett a tudomány és irodalom pártfogásával, különösen Khoszrev Anusirván kora volt irodalmi művekben termékeny, csak az a kár, hogy a pehlevi nyelvü tudományos és szépirodalmat az arabok jóformán teljesen megsemmisítették. A szasszanida család uralmának Omar khalifa arabjai vetettek véget a kadeziai csatában 636. és a nehavendiben 642., legyőzvén a persa hadsereget. V. ö. Spiegel, Eranische Alterthumskunde (Lipcse 1878); Nöldeke, Geschichte der Perser und Araber zur Zeit der Sassaniden (Lejda 1879); Justi, Geschichte des alten Persiens (Berlin 1879). L. még Persia.
