Szarvas,
Szarvas, nagyközség Békés vármegye szarvasi j.-ban, (1891) 4361 házzal és 24,393 lakóval, közte 10,769 magyar és 13,535 tót; hitfelekezet szerint 2075 róm. kat., 20,992 ág. evang., 408 helvét és 846 izraelita; a járási szolgabirói hivatal és járásbiróság székhelye; van ág. evang. főgimnáziuma és tanítóképző intézete, alsó foku kereskedelmi és ipariskolája, királyi közjegyzősége, adóhivatala, takarékpénztára, ipartestülete, gőzfürészgyára és 10 gőzmalma, többféle egyesülete, vasútja, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Sz.-on a következő lapok jelennek meg: szarvas és Vidéke (VIII. évf.), Szarvas (VI. évf.) és Szarvasi Lapok (XIV. évf.). Lakói leginkább földmívelésből élnek, de a fonást és szövést háziiparilag is nagy mértékben űzik. Marhavásárai élénkek. Termékeny határa 25,941 hektár. A mult században itt Tessedik Sámuel nevezetes gazdasági és ipariskolát állított fel, melynek nagy befolyása volt a gazdasági viszonyok fejlesztésére; ez iskola 1806. megszünt. V. ö. Zsilinszky M., Szarvas város történetének és jelen viszonyainak leirása (Budapest 1872).
