Szártetőző
Szártetőző (növ., terminalis, végálló), az oldalsó (lateralis) ellentéte, az olyan szerv, amely a szárnak vagy az ágnak (ágtetőző) v. a virágnyélnek egyenes folytatódása, vagyis ami éppen a szár v. az ág tetején, felső vagy elülső végén nő, p. a tulipán virága, a tetőrügy vagy a szárnyalt levél páratlan tetőző levele. L. Levél.
