Sutherland
Sutherland (ejtsd: szötherlend), 1. grófság Skócia ÉNy-i végében, Caithness, a dornoch Firth, Ross és Cromarty, továbbá a North Minch és az Atlanti-oceán közt, 4885 km2 ter., (1891) 21,940, egy km2-re 4 lak. Sík területei csak a tengerpartokon és a folyók mellett vannak; egyebütt helyek, illetőleg hegytömegek takarják. Legmagasabb hegycsúcsa a Ben More Assynt (998 m.), amelyből Ny. felé szilur-lánc ágazik ki a Canisp (847 m.) csúcscsal, É. felé pedig gnájsz-sziklákból álló lánc, amely a Wrath-fokban végződik és a Foinaven-csúcsban (919 m.) kulminál. Magasabb hegytömegek még a Ben Hope (933 m.) és a Ben Klibreck (963 m.). A Caithness felőli határán végül a Morven Hills húzódik el. Folyó- s állóvizei számosak. Fő folyója az Ailsh-tóból fakadó Oykel; ebbe ömlik a Cassley és a Griam-tóból kiszakadó Shin; egyéb vizei még a Brora, a Halladale, a Naver, a Hope, Laxford és az Assynt lefolyása az Inker. A grófság K-i partjai alacsonyak; É-on és Ny-on ellenben magasak, sziklásak és szakadozottak; keskeny öblök a Kyle of Tongue, Kyle of Durness, Loch Inchard, Laxford stb. A területnek alig egy negyede termékeny; árpa zab és burgonya a fő termékek. Rendkivül nagy (63,566 ha.) a S.-i hercegek vadászterülete. rövid szarvu u. n. West Highaland nevű szarvasmarha van 12,806, juh 211,825 és sertés 1037. Az ipar csak házi iapr. Fővárosa Dornoch. V. ö. Pococke, Tour through S. and Caithness in 1760 (Edinburg 1889).
2. S., kerület a Fokföld Midland tartományában, 12,452 km2 ter., (1891) 4012 lak., akik közt 2191 fehér bőrü. Egész felszine nagyobbára csak legelőül szolgál.
