Southey
Southey (ejtsd: szauthi) Róbert, angol költő és történetiró, szül. Bristolban 1774 aug. 12., megh. 1843 márc. 21. Tanulmányait a westminsteri iskolában kezdette, de innen négy év mulva egy cikk miatt, melyben az angol iskolákban szokásban levő testi fenyíték ellen kikelt, távozni kényszerülvén, Oxfordba ment, hol teologiát tanult. Fiatalkori excentrikus nézetei Wat Tyler címü tragédiájában vannak kifejezve, melyet azonban később maga is elvetett. Tanulmányai elvégeztével, mivel mint unitárius papi állást nem kaphatott, egyideig Bristolban történelmi előadásokat tartott, majd 1795. nagybátyjával Lisszabonba utazott, honnan 6 hónap mulva visszatérve, Londonban jogi tanulmányokkal foglalkozott és bámulatos irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1800. rövid ideig ismét Portugáliában tartózkodott, majd Gretában (Cumberland) telepedett le. 1807. állami nyugdíjt kapott s 1813. poeta laureatus lett. Első költeménye, mely feltünést keltett, Joan of Arc, gazdag fantáziáról s egyszersmind fiatalkori túlzásokról tanuskodó hősköltemény. 1801. jelent meg másik hőskölteménye: Thalaba the destroyer, melyet egymásután követtek: Metrical tales (1804); Madoc (1805); The curse of Kehama (1810) és Roderick, the last of the Goths (1814). Kisebb költeményei közül kiválnak balladái. Mint udvari költő Wellington herceg és a szövetséges európai uralkodók győzelmeit énekelte meg. Történelmi művei közül a kiválóbbak: Life of Nelson (1813. és újabban, magyar kiadását az akadémia tervezi); Lives of the British admirals (4 köt.); Life of Wesley (1820); History of Brazil (1810-19, 3 köt.); History of the Peninsular war (1823-28, 2 köt.). V. ö. Life and correspondence of R. S. (kiadta fia Cuthbert S. Károly, 1862, 6 köt.). Életrajzát megirták még: Browne (London 1859), Dowden (u. o. 1880) és Dennis (Boston 1887).
