Rügen,
Rügen, Németország legnagyobb szigete a Keleti-tengerben; a kontinenstől, amelylyel egykoron bizonyára összefüggött, a 2,4 km. széles Strelasund választja el. Területe 968 km2, lakóinak száma (1890) 45 185. Partjai nagyon szakadozottak; a tenger kisebb-nagyobb öbleit Wieke vagy Bodden névvel illetik. Nagyobbára keskeny félszigetei közül a nagyobbak: É-on Wittow az Arkona hegyfokkal, ÉK-en Jasmund, DK-en Mönkgut és DNy-on a termékeny Zudar. Közelében a kisebb szigetek: ÉNy-on Hiddensee, ettől DK-re Ummanz és Putbusszal szemben Vilm. Ny-on a sziget sík, belsejében emelkedett és ÉK-i partjai nagyobbára meredek mészkőfalak. Itt emelkedik a 133 m. meredek Stubbenkammer regényes sziklafal meredeken a tengerből; közelében van régi bükkerdő árnyékában a hires Hertha-tó. Legnagyobb emelkedése a Rugard, a fő hely, Bergen (l. o.) mellett. A talaj nehány homokos és nehány tőzeges területet kivéve, termékeny; rajta leginkább gabonát és repcét termelnek. Jelentékeny még a marhatenyésztés és a halászat is. Sassnitz, Binz, Lohme, Göhren és Sellin látogatott fürdők. R. lakói az ókorban germánok, későbben szlávok voltak. 1168. I. Valdemar dán király foglalta el, aki a lakóit a keresztény vallásra térítette. III. Witzlaf halála után 1325. a szigetet Pomerániához csatolták. 1648. a svédek birtokába jutott. 1715. poroszok és dánok szállották meg, de 1720. visszakerült Svédországhoz. 1814. Dánia, 1815. Poroszország kapta meg.
