Rovás,
Rovás, az ősi irásmódok egyike. Nyomaira nemcsak vad és félvad, hanem művelt népek körében is találunk, legalább azon néprétegek között, amelyek egyszerübb életkörülményei mellett a maradandó feljegyzés e kezdetleges módja is megfelel a szükségletnek. Igy p. a pásztorok még nálunk s más művelt európai népeknél mai napság is használják a R.-pálcikákra való feljegyzést, amilyenhez hasonló rendszerü népies naptárak is készülnek analfabéták számára. A hunn-székely irás még eldöntetlen vitás kérdését illetőleg egyáltalán nem kell tehát pártállást foglalnia annak, aki csupán más népeknél is található analogiák alapján nagyon valószinünek tartja, hogy őseinknek volt valaminő R.-féle irásuk, mielőtt a kereszténység fölvételekor a latin betüirással megismerkedtek. Sőt a nyelvünkben kimutatható régibb kulturai hatások mellett az sincs éppen kizárva, hogy e R.-szerü irás mellett őseink már más, fejlettebb ázsiai irásrendszerekkel is éltek egy-egy ideig, amig mai hazánkba kerülve, az itteni nagy művelődési átalakulás e régibb irásmódok meg nem gyökeresedett használata helyébe a latin egyházi nyelvvel együtt ennek irásjegyeit nem tette nálunk a műveltség terjesztésének majdnem kizárólagos eszközeivé. - R. (dika), 1. Adó. - R. az építészetben az ácskötéseknél fordul elő. L. Rárovás.
