Rosty,
Rosty, 1. Albert (barkóci), földbirtokos, szül. 1779., megh. Pesten 1847. Jószágait gondosan kezelte, a közügyekben élénk részt vet s itt mint a korszerű haladás lelkes barátja és követője működött. R. volt Pest vármegyében, de az egész országban az első nemes földbirtokos, ki megadóztatását önmaga kérte, mely emlékezetes példa utóbb többek részéről követésre talált. R. Eötvös József bárónak és Tefort Ágostonnak, a szabadelvü eszmék e két kiváló bajnokának volt apósa. V. ö. Galgóczy. Emlékkönyv IV.
2. R. Kálmán, egyházi iró és költő, Jézus-társasági atya, szül. Rozsnyón (Gömör) 1832 jul. 1. Középiskoláit Rozsnyón végezte. A szabadságharcban honvédtüzér volt. Ezután Eperjesen és Budapesten jogot tanult, 1852. belépett az eszt. főegyházmegyei növendékpapok közé és elvégezvén az egy évi teologiát, 1853-ban a hazánkban helyreállított Jézus-társaságnak első magyar tagja lett. Tanulmányait Pozsonyban és Innsbruckban fejezte be. Pappá szenteltetvén, tanár volt Kalksburgban és Szatmáron, akadémiai hitszónok Pozsonban. 1864-65. Kalocsán tanár, hitszónok és lelki gyakorlatok vezetője a mai napig. Kiváló irodalmi működésének elismeréseül a Szent-István-társulat tudományos és irodalmi osztályának tagjául választották. Önálló művei: Mária lantja (költemények, 4 füzet, Kalocsa 1879, 1885,1887, 1888); emléklombok Kalocsa multjából (költemények, u. o. 1885); Pius-emlék (u. o. 1877); Junius havi koszoru (u. o. 1877); Szt. alajos élete (Budapest 1891); Márciusi ibolyakoszoru (Kalocsa 1891); Május havi füzér (1891); Magyar szentek legendái (Budapest, Szt.-István-társulat kiadása); Kereszt és gyár (költői beszély, a Magyar Állam kiadása); Intézeti szinművek és tudományos akadémiák (21 darab); Haynald-album (Kalocsa 1889) stb. és számos tudományos és szépirodalmi cikk a Magyar Sion, Tájékozó, Magyar Állam, Magyar Korona és különösen a Jézus Szt. Szivének Hirnöke c. kat. folyóiratokban.
3. R. Pál, utazó, R. Albert fia, szül. Pesten 1830 nov. 26., megh. 1874 dec. 7-én. 1848 után, mindőn a minisztériumban szolgált, külfödre menekült; hosszabb ideig tartózkodva Amerika különböző részein, melyről irott műve Úti emlékiratok Amerikából (2 köt., Pest 1861) nagy föltünést okozott s asz akadémia levelező tagságát szerezte meg számára.
4. R. Zsigmond (barkóci), diplomata, cs. és kir. kamarás, szül. 1843 jul. 21., megh. 1893 aug. 2. A diplomáciai pályára lépett s aztán követségi tanácsos lett Rómában, előbb a pápai, majd az olasz királyi udvarnál. 1887 jan. egyiptomi főkonzul, 1890. cs. és kir. követ lett Persiában, Teheránban. Számos rendjel birtokosa volt.
