Rokonság
Rokonság (lat. cognatio), közös törzsből származó több személy között nemzés által keletkezett vérkapocs. A R.-nál vagy egyik személy a másoktól vagy mindkettő egy közös harmadik személytől származik. Az első esetben egyenes ági (linea resta), a második esetben oldalági (linea transversa) a R. Az egyes ágon rokonok, elődök és utódok (Ascendentes és descendentes), az oldalágon rokonokat oldalrokonoknak (collaterales) nevezik. Köztörzsnek pedig azt az egyént, akitől a R.-ban levő személyek mint közös elődtől származnak. Az egy köztörzstől származó egyenes és oldalágaknak ábrázolása a nemzetségi vagy vérségi fa. Az ágban fokok, ízek (gradus) vannak, amik alatt a személyeknek egymástóli távolságát, vagyis a R. távolsági fokát kell érteni, l. Iz. Az oldal-R. vagy telivérü, ha az apa és anya közös (germani), vagy félvérü, ha a szülőknek csak egyike közös, és pedig vagy csak az apa (consanguinei), vagy csak az anya (uterini). Nálunk a közös apával és anyával biró testvéreket édes testvéreknek, azokat, kiknek csak közös szülőjük van, fél- vagy mostohatestvéreknek nevezik. A R. lehet törvényes v. törvénytelen a szerint, amint házasságban vagy házasságon kivül történt nemzésen alapszik. Ha a törvényes R.-ot szerző véregység csupán férfiszemélyektől ered, a R.-ot adnatiónak nevezik. Az agnatio és cognatio különbségén alapult előbbi magánjogunkban a fiágiság. Képzelhető többszöri R. is, ha két egymással vagy egy közös harmadikkal rokon személy nemz gyermeket. De ennek különös jogi jelentősége nincs. A R. a jogban főleg mint házassági akadály s mint a törvényes öröklésnek alapja bir jelentőséggel. - R. a kémiában, l. Kémiai rokonság.
