Réz acetátjai.
Réz acetátjai. A réznek egy normális és több bázisos ecetsavsóját ismerjük; utóbbiak a kereskedésben grünspan név alatt fordulnak elő. A R. közül a fontosabbak: 1. Normális rézacetát, ecetsavas réz (Desztillált grünspan)
Cu(C2H3O2)2+H2O,
amely legegyszerübben a rézoxidnak vagy a rézkarbonátnak ecetsavban való feloldása útján készül. A koncentrált oldatból kékes-zöld szinü egyhajlásu oszlopokban válik ki, amelyek 5 sr. forró vagy 13 sr. hideg vizben feloldódnak. 2. A bázisos rézacetátok közül pedig az u. n. kék grünspant (Cu2O(C2H3O2)2+6H2O), nagyban ugy állítják elő, hogy rézlemezeket megsavanyodott (tehát ecetsavtartalmu) bortörkölybe állítják, amikor a réz felületén az ecetsav és a levegő oxigénjének együttes hatása folytán bázisos rézacetátból álló kéreg képződik, amelyet a rézlemez felületéről időközönkint lefejtenek. De készítik ugy is, hogy a vizzel megnedvesített normális rézacetátot néhány hónapig a levegőn kiterítve hagyják. A bázisos rézacetát apró kék szinü kristályokból áll, és viztől elbomlik. A mondottakból megérthető, hogy a R., amelyek kivétel nélkül heves hányást okozó mérges vegyületek, ecetet tartalmazó rézedények felületén igen könnyen képződhetnek, ezért savanyu ételeket v. italokat csak ónozott rézedényekben szabad készíteni. A R.-t szép szinük miatt viz- és olajfestékek készítéséhez használják. A rézacetát és rézarzénitből álló vegyület képezi a fő alkotó részét a legszebb zöld festéknek, amely schweinfurti v. császárzöld név alatt fordul elő a kereskedésekben. Ez a vegyület igen könnyen képződik akkor, ha a bázisos rézacetátot arzéntrioxiddal és vizzel főzik. Smaragdzöld szinü por, rendkivül mérges. Tapéták, szövetek stb. festésére olykor még manapság is használják, noha alkalmazása szigoruan el van tiltva.
