Rákos
Rákos folyó, Gödöllő felett, Szada falu határában, szőllőhegy tövében ered s D-i irányban folyva Pécelen keresztül folyik s ÉNy-i irányban Ó-Budával szemben az Ördögmalomnál a Dunába szakad. Vizét most a városligeti tóba vezetik be. Mellette terül el a R. mezeje, melyen az első országgyülést 1286., IV. László idejében, az utolsót 1540. tartották s ezen harmadfélszázad alatt a R. igen fontos elhatározások helye lett, kivált mióta az 1298. XXXIV. t.-c. kimondotta, hogy a főpapoknak, főuraknak és nemeseknek minden szt. György napján egybe kell gyülniök. Az 1299. évi országgyülést e törvény alapján már a R.-on tartották, az ország új fővárosával, Budával szemben. Legtömegesebben eleintén a legközelebb lakó kunok jelentek meg rajta, kiktől a királyok legtöbb odaadást remélhettek- a R.-on jobbadán szabad ég alatt táborozó köznemességgel vélték ellensúlyozni a mindegyre követelőbb oligárkiát. Mind a mellett a király a főpapokkal és főurakkal rendesen előzetes gyülést tartott Buda várában, hogy az együtt csak bajosan tartható nagy tömeg elé kellően előkészített javaslatokkal léphessen. Maga a nemesség alkalmasint a Kerepesi-úttól jobbra és balra tanyázott; téves azonban az a meglehetősen elterjedt hit, mintha lóháton tanácskozott volna. A tanácskozás a ferenc- vagy a domonkosrendiek templomában tartott Veni sancte után rendesen egy külön e célra készített óriási táborban, vagy pedig (mint p. már 1308 nov. 27.) a domonkosrendiek templomában folyt, kétségkivül tárt ajtók mellet, hogy a kiszorult tömeg is hallhassa a beszédeket s hogy szólásra a szabadban álldogálók is jelentkezhessenek. Itt tartották rendszerint a királyválasztó gyüléseket is, hogy azután a koronázásra tömegesen vonuljanak Fehérvárra. Ranzan történetiró 1486-90 közt mint szemtanu irja, hogy egy-egy ilyen R.-i országgyülésre többnyire lóháton, néha 80 000 ember is egybegyül a nélkül, hogy eleség dolgában megszorulnának; de már a Jagellók idejében a főurak tudvalevőleg éppen az ellátás megnehezítésével s a tanácskozás elnyujtásával igyekeztek oszlásra birni a köznemességet, hogy azután maguknak biztosítsák a többséget. A rengeteg sátor, mely a nagy mező felé tárva-nyitva állt, lehetősvé tette, hogy Magyarország törvényhozása egyetlen egy kamarából álljon; de már korábban divatba jött, hogy a főpapok és főurak a nemesek táborától külön, Budán szálltak meg, ami azután néha, p. 1458., éppen Mátyás választásakor, a tanácskozások megkezdését vagy folytatását is gátolta, mivel, különösen a Duna zajlása idején, Buda és a R. mezeje közt a közlekedés bajos volt. A XV. sz. végén a Kerepesi- és az Üllői-út mentén már mind több ház épült s igy a mai József-, sőt részben a Ferencváros területén is oly külváros keletkezett, melyben az országgyülés alatt már a nemes urak is nagyobb kényelmet találhattak, mint imént a szabad ég vagy a sátrak alatt való táborozásban. Ezek a tábori országgyülések bizonyos tekintetben hadi szemlékre is alkalmat nyujtottak. 1471. Kázmér lengyel király s 1809-ben I. Napoleon francia császár törvényes királyuk ellen ide hivta egybe a magyarokat, kik össze is gyültek, de mindannyiszor a bujtogató ellenség visszaverésére.
