Rajz,
Rajz, valóságbeli és képzelt lényeknek és tárgyaknak alakjának sík fölszinen való utánzata, mely a testnek csupán látszatát nyujtja, tehát csalódáson alapul. Minthogy a rajz testtel, azaz térbeli kiterjedéssel biró lényeket utánoz, azért legfőbb két ismertető jele az utánzás és a térbeliség. A rajzot papiroslapon, deszkán, kelmén stb. szénnel, krétával, ónvesszővel, szines fonállal állítják elő. L. Árnyék és világosság és Festészet.
Az irodalomban a rajz (skizze) miniatür-elbeszélés, mely rövidsége mellett teljes művészi szerves lényt alkot, mely bevezetéssel, fokozatossággal és meglepő véggel bir, mint elbeszélés mulattat, mint poézis hangulatba ejt. Mestere nálunk az ilyen rajznak Mikszáth Kálmán, ki apró elbeszélései által világhirü lett. Számosan sikerrel elindultak nyomába. A rajz növeli az irodalmi apró fajoknak számát, egy kategoriában áll az epigrammal, mesével, regével, románccal és balladával, apróbb poétikai elbeszéléssel. Ámbár a rajz prózai mű, nyelvezetet emelkedettebb és inkább közeledik a poétikai irányhoz.
A gépészetben a rajz ma már nagy szerepet játszik, mert a készítendő gépet először minden legkisebb részében papirosra rajzolják, megszerkesztik, s a rajz után készítik a műhelyekben. Összetettebb gépeket többnyire részleteiben is felrajzolnak és pedig az egyes részleteket, amennyire lehet, természetes nagyságban teszik a papirosra, sőt gyakran külön rajzolják a különböző fémekből készült alkatrészeket is. A rajzokat többféle osztályba sorozhatjuk; van tervrajz, mely a készítendő gép tervét tünteti fel. Kisebb méretben készül s csak előleges tájékoztatást nyujt az egész gép lényegére. Az összeállító rajz a részleteiben már megszerkesztett gépet egybeállítva tünteti föl s a gép egyes részeinek összefüggését mutatja; szintén kisebb méretben készül, a tárgyat többféle nézetből és metszetből világítja meg s a gép összeállítására szolgál útmutatóul. Ezeken kivül van az u. n. részletrajz, mely a gép egyes alkatrészeit külön kirajzolva, lehetőleg természetes nagyságban láttatja, ez a részletek kidolgozására szolgál s tartalmazza a tárgy pontos méreteit. A szerkezeti rajznak egyik legfőbb kelléke az, hogy a tárgy méretei pontosan bele legyenek irva, nagy súlyt fektetnek emellett az egyes metszetek szinezésére és az egész rajz csinos kiállítására is. Az eredeti rajzot kemény rajzpapirosra készítjük és gyakran csak ceruzával dolgozzuk ki, de ugy, hogy a méretek és középvonalak tussal pontosan benne legyenek ezt aztán tussal másoló papirosra átrajzoljuk, hol aztán a keresztmetszeteket különböző módon vonalozva (strafirozva) különböztetjük meg egymástól. Ezekről a másolatokról aztán a műhelyek és irodák számára fénymásolatot készítünk.
