Ragadozók
Ragadozók (állat, Carnivora, l. a mellékelt öt képet), az emlős állatok osztályának egyik rendje. Legfőbb jellemvonása az ide tartozó fajoknak a fogazat alakulása. A metszőfogak kicsinyek, egyforma nagyok, néha a külsők azonban valamivel nagyobbak; számuk rendesen alul is, felül is összesen 6. A szemfogak nagyok, hegyesek, előre állók és némileg sarlóformán görbültek. A pofafogak hegyes koronájuak, u. n. előzápfogak, mig a valódi zápfogak tompább koronát viselnek. Az előzápfogak közül az utolsó felső és az első alsó két- vagy háromcsúcsu, u. n. szakítófoggá módosult s az ezek előtt állókat hézagfogaknak is nevezik. Testük erős, de legtöbbször nyulánk s a futásra és ugrásra kiváltképen alkalmas. Járás alkalmával legtöbbjük csak ujjaival érinti a földet, ujjonjárók (Digitigrada), de vannak olyanok is, amelyek talpukon járnak, talponjárók (Plantigrada); a Viverrafélék pedig ujjaikkal és kézközepeikkel érintik a földet. Kulcscsontjuk szabály szerint nincs, néha azonban csenevész állapotban megjelenik. Az orsó-, sing-, sip- és szárkapocscsont különálló csontok. Egy részüknek alfele mellett hatalmas bűzmirigye van. Deciduával és öves méhlepénynyel fejlődnek. A fiatalok vakon jönnek a világra. Emlőik a hason fekszenek. Táplálékuk húsból és melegvérü állatok véréből áll, de vannak olyanok is, amelyek halakat és békákat is fogyasztanak, sőt vannak mindenevők is (medvék). A jelenben élő fajok száma 300-ra tehető és Asztrália kivételével mindenütt otthonosak. Vannak kihaltak is. Hat családot különböztetünk meg:
1. Macskafélék (Felidae, l. Macska és I-III. képmelléklet). Leghatalmasabb közöttük az oroszlán (l. o. és az I. képmellékletet). Melléje sorakozik a tigris (l. o. és az I. képmellékletet). Ide tartoznak még: vadmacska (l. Macska és a III. képmellékletet); nubiai macska (F. maniculata Rüpp.); házi macska (F. domestica L.); törpe macska (F. andata); angoramacska (F. domestica angorensis, l. Macska és a mellékelt 3 képet); fekete párduc (F. pardus melas L., l. Párduc és Leopárd); jaguár (F. onca L., l. o.); leopárd (F. leopardus L., l. o.); irbisz (F. irbis Ehrb.) vagy a persa párduc (mellékl. II. kép), melynek bundája fehéres-szürke sárgás árnyalattal, fején fekete foltos; oldalai kerek fekete foltokkal tarkázottak s ezeknek világosabb középterületén kis fekete foltocska van. Hossza 1,30 m. Hazája Közép-Ázsia Szibériáig. A sorozatot bezárja a hiuz (F. lyns L., l. o. és a mellékl. I. kép).
Közönséges hiuz (Felis lynx) 1/10.
Kapföldi oroszlán (Felis Leo capensis ). 1/14.
Petymeg cibetmacska (Viverra Civetta).1/6.
Tigris (Felis tigris).1/12.
Fekete párduc (Felis Leopardus melas).1/14.
Jaguár (Felis Onca).1/12.
Irbisz (Felis Irbis).1/10.
Leopárd (Felis Leopardus).1/12.
Törpemacska (Felis undata).1/6.
Angoramacska (Felis domestica angorensis).1/7.
Nubiai macska (Felis maniculata).1/5.
Vadmacska (Felis catus).1/5.
2. Hiénafélék (Hyaenidae). Rövid, vastag fejjel, elkülönült, vastag, tompa arcorral. A hátulsó lábak rövidebbek az elsőknél s e miatt a hát lejtős. Járáskor csak az ujjak érintik a földet, de karmaik nem húzhatók vissza. A fark lompos. A bunda ritkás, a nyakon és a hát hosszában sörényt alkot. Átmenet a macskaféléktől a kutyafélékhez és fajai az ó-világot lakják. Ide tartozik a hiéna (l. o.), melynek egyik képviselője a foltos hiéna (H. crocuta Zimm., mellékl. IV. kép).
3. Kutyafélék v. ebfélék (l. o.). Ide tartozik a farkas (l. o. és a mellékl. IV. kép); róka (l. o.); házi kutya (C. familiaris L., l. Kutyák); sakál (l. o.) stb.
Tengeri vidra (Enhydra marina).1/10.
Torkos borz (Gulo borealis).1/6.
Foltos hiéna (Hyaena crocuta).1/12.
Farkas (Canis lupus).1/9.
Vidragörény (Putorius Lutreola).1/3.
Coboly (Mustela zibellina).1/4.
Mosó medve (Procyon lotor).1/8.
Vadászgörény (Putorius furo).1/4. Görény (Putorius foetidus).1/4.
Baribal (Ursus americanus).1/16.
Nyuszt (Mustela martes).1/6.
4. Petymegfélék (Viverridae, l. o.). E családból a cibetmacskát (Viverra civetta Schreb., l. a melléklet I. képét és Cibetmacska).
5. Menyétfélék (l. o.). Ide tartozik a coboly (l. o. és a mellékl. V. kép); a görény (l. o.); a vadászgörény (Putorius furo); a nyuszt (l. o.); a vidragörény (P. lutreola Keys. et Bl., melléklet V. kép); torkosborz (Gulo borealis Nilss., melléklet IV. kép); tengeri vidra (Enhydra marina F. Cuv., melléklet IV. kép); vidra, borz stb. (l. o.).
6. Medvefélék (l. o.). Az ide tartozó fajok közül a baribal (Ursus americanus Pall.) és a mosómedve (Procyon lotor Desm., raját l. a melléklet V. képén, leirását pedig a megfelelő név alatt). V. ö. Lennis, Synopsis des Thierreichs.
