Rabszolga-part,
Rabszolga-part, ÉNy-i Afrikának azon része, amely az Atlanti-oceán, illetőleg Benin-öböl, a Volta és Niger folyók közt fekszik. A partok meglehetősen egyenesek; mélyebb öblök nincsenek. Mögöttük sík, fákban szegény és nagyobbára fűvel meg bozótokkal takart síkság terül el. Szélein nem csekély számmal vannak a lagunák. A Volta folyótól a középső Niger mellett fekvő Nupe nevü vidékig ívalakban nyulik el az Oposszum nevü hegység, amely legfölebb 800 m. magas, É-on meredeken, D-en terraszokban ereszkedik le és végső kiágazásai Dahomejig nyulnak el. A tengerbe torkolló vizei közül a legjelentősebb a Mono, az É. sz. 11° alatt eredő és Dogbáig hajózható Veme (mindkettő Dahomejben), végül a Lagosnál torkolló Ogun. Fontosabbak ezeknél a lagunák; Togóban a 10 km. hosszu és ugyanily széles Togolaguna, Porto-Novónál a Nokhue vagyis Denhamlaguna és végül Lugosnál a Ikoradu. Az éghajlat főképen szeptemberben és októberben tűrhető. A R.-nak két esős évszaka van. Az évi középhőmérséklet 26,2°, a leghűvösebb hónapé 20,5, a legforróbbé 35,2°. A lakosság zöme a Volta és Ogun közt az eve nevü néger törzs; hozzászámítják az anto, krepi, todsi, sőt tágabb értelemben a mahe nevü négereket és Dahomej lakóit is. Az Ogun és Niger közt vannak a jorubák és Togótól É-ra az önálló köztársaságban élő minák. A R. nevét arról kapta, hogy itt a rabszolgakereskedés a XIX. sz. közepéig különösen vigárzott. 1851-ig csak a portugáloknak volt itt néhány telepük; 1861. megtelepedtek az angolok (Dahomej), 1863. a franciák (Asanti) és 1884. végre a németek (Togo).
