Para,
Para, 1. folyó D.-Amerikában, l. Parana. 2. P. (Gran P., Grăo P.), a braziliai Egyesült-Államok egyike az Amazonas, a 3 Gujana, az Atlanti-oceán, Matto Grosso, Goyaz és Maranhăo közt. 1 149 700 km2 területtel, (1888) 407 350 lak. Felülete nagyobbára sík és a selvák karakterét viseli magán; csakis D-i részén vannak dombos vidékek; itt kezdődik a braziliai hegyes vidék. Az Amazonon kivül, amelynek torkolata körül terül el, annak mellékvizei öntözik; ezek közül a nagyobbak a Tocantins-Araguaya, a Xingu és Tapajoz jobbról, a Paru, Jary és más kisebbek balról. A fő termékek: kaucsuk, kákaó, vanilia, szarszapararilla, kávé, cukornád és különböző gyümölcsök; ezek egyszersmind a kivitel cikei is; hozzájuk mint ilyenek járul még a festékfák, kopaiva-balzsam és a para-dió. A fehérek telepei gyérek, leginkább csak az Amazon mellett, még pedig mellékfolyói torkolatánál találhatók. Ilyenek: San José és Jary mellett, Almeirim a Parunál, Sourel, Porto de Moz, Villarinho a Xingunál stb. E telepeken tul kezdődnek nagyobbára az indus rezervációk. 3. P., Santa Maria de Belem, hivatalosan Belem, P. fővárosa és püspöki székhely a Tocantins-torkolat, vagyis a Gran-P. folyó jobbpartján, Marajo szigettel szemben, 120 km.-nyire a tengertől egy földnyelven, (1892) 65 000 lak., jelentékeny kereskedéssel; rendes gőzhajó-összeköttetéssel a braziliai kikötőkön kivül Liverpool, Lissabon, Hâvre, New-York és Baltimore városokkal. A kivitel fő cikkei: kaucsuk, kákaó, paradió, állati bőrök, kinahéj, szarszaparilla, szalmakalap és kopaivabalzsam; a bevitelé: viaszk, vaj, rizs, bab, pamut-, vas- és bőriparcikkek és szén. Kikötőjébe a legnagyobb hadi hajók is bejuthatnak. Jelentékenyebb épülete: a szines márványból 1720. épített székesegyház, a kormányzói palota. Van a városban szinház, botanikuskert és nyilvános könyvtár.
