Pápa,
Pápa, rendezett tanácsu város Veszprém vármegyében, egyike csinosabb vidéki városainknak, székhelye a pápai járási szolgabirói hivatalnak, van járásbirósága, királyi közjegyzősége, bencésrendi algimnáziuma, ev. ref. főiskolája és tanítóképző-intézete, irgalmasrendi és ferencrendi zárdája, nőnevelő-intézete a szürke nénék vezetése alatt, számos közhasznu és jótékony egyesülete, elég élénk ipara és forgalma, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Három magyar lap jelenik itt meg, u. m. Pápai Lapok (XXIII. évf.), Pápai Közlöny (VI. évf.) és a Dunántuli Protestáns Lap (VII. évf.). Esterházy Miklós grófnak itt szép kastélya és parkja van. 1896 szept. 7. leplezték le a honvéd-emlékszobrot, ifj. Vastag György művét, s a Petőfi- és Jókai emléktáblát.
Pápa város pecsétje.
Pápán már a XVI. sz.-ban volt nyomda, melyet Huszár Dávid (Huszár Gál fia) állított fel. Pápa régi magyar város, s sok nevezetes eseménynek, szinhelye. 1401. Zsigmond magyar király, midőn siklósi fogságából kiszabadult, itt általános bűnfeledést hirdetett és esküt tett, hogy fogsága okozóin bosszut nem fog állani, II. Dobzse Ulászló pedig azon ötszáz pápai polgárt, kik Dózsa György pórhadai maradványát legyőzni kiválólag segítettek, nagy kiváltságokkal jutalmazta meg. 1597. Miksa osztrák főherceg a törököktől ismét visszafoglalta. 1600 jul. 24-én a francia és wallon katonaság zsoldja miatt fellázadván, a várat a törököknek átadta, s aug. 10-én a kivonuló francia őrséget a magyarok a bakonyi erdőségben utolérve, felkoncolták. 1620. Bethlen Gábor foglalta el, 1809. János osztrák főherceg és Beauharnais Jenő olasz alkirály közt itt ütközet folyt le. 1849 jun. 27. az Ihásznál e város közelében vereséget szenvedett Kmety magyar tábornok Schütte osztrák tábornok által ide szoríttatott. - Ref. főiskolája 1531. jött létre, amint a felől a P. birtokában levő két kis harang is tanuskodik, amelyeken ez a fölirat van: Scholae Reformatae Papensis 1531. Az iskola latin nyelven irt legrégibb törvényei 1585-ből származnak. A XVII. sz. első hat évtizedében is, az államreformáció idején az iskola - mint végvárban levő - zavartalanul folytatta működését. 1660., midőn Esterházy Pál gróf lett Pápa földesurává és főkapitányává, szomoru idők következtek a pápai ref. egyházra és iskolára. Ezen év máj. havában Esterházy Pál gróf, Pápa főkapitánya elvétette a reformátusoktól a templomot, az iskolát és a protestánsokat különféle zaklatásokkal a kat. egyházba áttéríteni törekszik. A Rákóczi-felkelés alatt ismét nagy veszedelem érte a főiskolát; miután az egész város egy szivvel-lélekkel a kurucokkal tartott, ugy hogy még az itteni ferencrendi szerzeteseket is «kuruc-barátoknak» nevezték, Heister 1707 aug. 14. az egész várost s ebben az iskolát is felperzseltette. A város felépült hamvaiból s egy évtizeden át megvolt békességben az iskola, de 1718. a passzarovici béke megkötése után, vagyis a törököktől való félelem megszünése után megkezdődött a pápai reformátusok zaklatása; elveszítvén Pápa végvárosi jellegét, elvesztették - mint mondák - a reformátusok is szabad vallásgyakorlati jogukat; a vármegye elrendelte, hogy templomuk és iskolájuk kulcsait adják át a földesúrnak. 1752. az iskola is elfoglaltatott, a deákok a városból kitiltattak. A reformátusok ekkor a közelben levő teveli egyházhoz csatlakoztak, az itteni templomot kibővítették, a templom szomszédságában vásárolt telken iskolát építettek s itt gyermekeiket - de csak a grammatikáig - taníttathatták. Ez állapotnak II. József vetett véget 1783.; a pápai reformátusok hozzá kezdhettek új iskolájuk felépítéséhez, visszaitéltetvén számukra az 1752. elvett egyházi és iskolai épületeik becsértéke kamatostul együtt. Az 1790-1831. ezen iskolánál működött nagy hirü tanár, Mándi Márton István (l. o.) egyik kiváló tiszttársával, Tóth Ferenccel ritka tevékenységet fejtettek ki ezen iskola jó hirnevének megalapításán, anyagi és szellemi felvirágoztatásán és 1804. megérték azt az örömöt, hogy a magyarországi reformált egyház egyetemes konventje az iskolát a debreceni és pataki iskolákkal egyenrangunak (kollegiumnak) ismerte el. A negyvenes években fokozták az iskola hirnevét akkori jeles tanáraik: Stettner (Zádor) György, Váli Ferenc, Bocsor István, Tarczy Lajos, Kerkápoly Károly; a tanítványok közül pedig: Petőfi, Jókai és sok mások. A főiskola kebelében a jogi tanszék 1832. szerveztetett, fennállott 1853-ig, 1861. újból felállíttatott a jogakadémia s fennállot 1885-ig; az 1875-ik évben tanítóképző-intézet is állíttatott fel a lelkészképző-intézettel kapcsolatban, mely 1885. négy éves tanfolyammal önállóvá szerveztetett 1890. részint anyagi okok, részint a növendékek nagy megapadása miatt beszüntettetett. 1896 szept. köezpén a tanítóképző-intézet újra megnyilt. A mult század végén emelt iskolaépület a jelen század közepén bővebbel cseréltetett fel, majd később ez is szűknek találtatván, új épület emeltetett, melynek felépítéséhez az állam 80 000, a pápai ref. egyházmegye 10 000, egyesek közel 25 000 frttal járultak. V. ö. Kis Ernő, A dunántuli ev. ref. egyházker. pápai fősikolájának tört. 1531-1895. (Pápa 1896).
