Palotás
Palotás Fausztin, szépirodalmi iró, szül. Szegeden 1857 febr. 15. A középiskolát Temesvárt és Szegeden végezte, s pár évi jogászkodás után mint hirlapiró működött Budapesten és Szegeden. 1880. a katonai pályára lépett, mint a 46. gyalogezred egyéves önkéntese, mint ilyen ugyanazon évben a 67. gyalogezredhez helyeztetett át. A Ráday-féle törvény alapján az önkéntesi év után a magyar kir. honvédséghez helyeztette át magát, ahol a tiszti vizsgálat után hadnagygyá nevezték ki. Mint tényleges állományu főhadnagy 1891. a Ludovika-akadémián renszeresített magyar irodalmi és történelmi tanszékre tanárrá neveztetett ki. Mint tanár az intézetben 1896 okt.-ig működött, tantárgyain kivül a magyar nyelvet, az általános történelmet és a csapatszolgálat körébe eső katonai tárgyakat adva elő; ez időtől ideiglenesen ismét csapatszolgálatra van beosztva a szegedi 5. honvéd gyalogezredhez. Irodalmi működését népszinművek irásával kezdte meg. Táltos c. népszinműve 1878. került szinre Szegeden, majd a gudai szinkörben s a legtöbb nagyobb vidéki város szinpadán. További népszinművei: Falu legszebb legénye, Csősz unokája, Holdas, Tüzes nyelvek a szegedi szinpadról kiindulva kerültek szinre a vidék szinpadain. Mint elbeszélő 1879. lépett fel az Ágaitól szerkesztett Magyarország és a Nagyvilágban. 1881. jelent meg Az én édes otthonom c. novellakötete (elbeszélések és rajzok a népéletből), ezt követték: Tanyai történetek (tiz történet), A mi parasztjaink (öt elbeszélés), Sötét idők (a Ráday-korszakból, Békeffy Antallal együtt), Eresz alól (elbeszélsek); Homokfelhők (elbeszélések). 1884-től 1890-ig a Vadnai szerkesztette Fővárosi Lapoknak volt, mint novellairó, dolgozótársa; ez idő alatt mintegy 25 nagyobb elbeszélése jelent meg e lapban. Újabban is dolgozott e lapba s itt jelent meg 1895. Salve Regina c. egykötetes regénye. A katonai szakirodalommal 1890 óta foglalkozik. E nemben a kiválóbak: Katona poéták, Költészetünk és a katonák, Zsandárvilág, A morvamezei ütközet, A linzi béke, A magyar királyi honvédségi Ludovika Akadémia története, az 1809-iki nemesi felkelés a Ludovika Akadémia Közlönyében jelentek meg. Az utóbbi 10 év alatt az időszaki sajtó nagy számu kisebb tárcaközleményt, rajzot, katonai cikket közölt tőle névvel és a nélkül. A szegedi Dugonics-társaságnak alapítása óta rendes tagja.
