Összejátszás
Összejátszás (collusio), általában harmadik személyek tévedésbe ejtését célzó összebeszélés; a büntetőperben különösen a terheltnek összebeszélése bűntársaival vagy a tanukkal az igazság kiderítésének megakadályozása céljából. A legtöbb bűnvádi eljárásban, mint a vizsgálati fogság elrendelésének egyik indító oka szerepel (Kollusionshaft). A büntető igazságszolgáltatás érdekében a vizsgálati fogságnak ezen az alapon elrendeltetése egyenesen nélkülözhetetlen, de kétségtelen, hogy éppen ez az indok az, amely leginkább adhat alkalmat visszaélésekre, amelyeknek lehetősége pedig annál közelebb fekszik, mennél bizonyosabb az, hogy minden terhelt, akár bűnös, akár ártatlan, az őt terhelő bizonyítékot eltüntetésében közvetlenül van érdekelve. Az igazságszolgáltatás érdekei mellett a személyes szabadságot is az őt megillető tekintetben részesítő törvényhozások azért, habár az Ö. miatti vizsgálati fogságot elismert nélkülözhetetlenségénél fogva nem mellőzhetik is, annak feltételeit szorosabban meghatározni igyekszenek, éppen abból a célból, hogy az azzal könnyen űzhető visszaéléseknek lehetőleg elejét vegyék. határozatlan vélelmek, a - mindig fenforgó - puszta lehetőség v. a terhelt személyes tulajdonságaiból meríthető szubjektiv gyanu ennek a letartóztatási oknak érvényesítésére nem lehet elegendő, s az csak akkor igazolt, ha oly konkrét tények forognak fenn, amelyek az összejátszás veszélyének fenforgását bizonyítani vagy legalább a veszély fenforgásának alapos gyanuját kelteni alkalmasak. Ily megszorítás nélkül minden terheltet vizsgálati fogságba lehet helyezni, mert alig képzelhető eset, melyben az összebeszélés s Ö. absztrakt lehetősége fenn nem forogna. Az első feltétel azért, melyhez a modern büntetőper az Ö. miatti vizsgálati fogságot köti: az összebeszélésre valló konkrét tényeknek fenforgása. További feltétel a ténynek birói megállapítása, amely a vizsgálóbiró intézkedésének ellenőrzését s felülbirálását lehetőév tegye. Hazai birósági gyakorlatunk tételes törvény hiányában ezekhez a feltételekhez szigoruan ragaszkodik s igy a személyes szabadság érdekei erről az oldalról megnyugtató védelemben részesülnek, amelyet még fokoz az, hogy a vizsgálati fogság kérdésében a terheltnek egészen a m. kir. Kuriáig felebbezési joga levén, a személyes szabadság biztonsága a felsőbb biróságok közvetlen ellenőrzése alatt áll. Mindezekhez harmadik biztosítékul járul az, hogy az Ö. miatt elrendelt vizsgálati fogságnak csak addig szabad tartani, ameddig az Ö. veszélye tényleg tart, s a biróságnak ennek megfelelően kötelessége minden adatot, mely az Ö. veszélyének kitéve van, lehető legrövidebb idő alatt összegyüjteni. Ezeknek a feltételeknek lelkiismeretesen szem előtt tartása mellett az Ö. miatti vizsgálati fogság mindig csak átmeneti természetü s rövid tartamu lesz, amilyennek éppen a modern büntetőper óhajtja. Bűnvádi eljárási javaslatunk is ezeket a szempontokat tartja szem előtt, midőn Ö. miatt a vizsgálati fogságot csak arra az esetre nyilvánítja elrendelhetőnek, ha nyomatékos jelenségek forognak fenn, hogy a terhelt a részeseket, orgazdákat, bűnpártolókat, továbbá a tanukat v. szakértőket hamis vallomás illetve véleményezésre birni vagy a büntetendő cselekmény nyomait megsemmisíteni, megváltoztatni törekedett, avagy ily szándéka van, s midőn továbbá azt rendeli, hogy a vizsgálati fogság azonnal megszüntetendő, mihelyt az elrendelés oka megszünt. Franciaországban az Ö. nem mint önálló letartóztatási ok, hanem mint a vizsgálati fogságnak súlyosbítási oka (interdiction de communiquer, mise on secret) szerepel.
