Őskor
Őskor (geologiai), a föld azon legrégibb korszaka, melyben azok a kőzetanyagok képződtek, melyek földünk felületének legrégibb anyagát teszik és amelyekre a geologiai ókor kambri-szisztémájának a kambrinál fiataabb szisztémáknak kőzetanyagai rakódtak. Az őskori v. archei képződmények, mint a föld legrégibb őstengerének produktumai, a földnek izzón folyós tömegéből megmerevedett kérgére telepszenek és fedik őket a kambri-szisztéma legalsó, kövületeket is tartalmazó rétegei. Az érintkezést az Ő.-i kőzetek meg a föld izzón folyós tömegéből megmerevedett kéreg közt ez idő szerint még nem sikerült megállapítani. 30 000 m.-t ugy látszik jóval meghaladó a vastagsága ama kőzeteknek, melyek a föld Ő.-ában képződtek. Kristályos kőzetek azok és pedig alsó szintjükben főképen gnájsz, belételepült amfibol-palákkal, quarcitokkal és kristályos mészkövekkel, felső szintjükben pedig egyéb kristályos palák, nevezetesen csillám-, klorit-, talkpalák és fillitek. Mindkettőben sok a velük egykoru érctelep. A föld Ő.-ában a föld felületén egyéb kőzettömegek nem is voltak, ezeknek koptatásából, pusztításából került az anyag a későbbi üledékes kőzetekhez, rétegekhez. A ma a föld felületén nagyobb hegységek tömegét képező gnájsz, gránit, csillámpala, fillit képződése még a föld Ő.-ából való, csakhogy helyzetük és egyéb viszonyaik azóta sokszorosan megváltoztak a földön véghez ment alakulások folytán. A Magas-Tátra, az Alacsony-Tátra, a Kis-Kárpátok, az erdélyi havasok, az Alpok stb. gránit-, gnájsz- és csillámpala-fillit-tömegei mind a föld O.-ából valók. Európában leghatalmasabban és a Brit szigeteken, tehát Ny. felé, mig Amerikában K-en képződtek ki legerőteljesebben, amiből azt következtetik, hogy akkorában Európa kontinense É.-Amerikával összefüggöt. Vajjon a föld Ő.-ában volt-e már szerves élet és kőzeteiben találni-e szerves maradványokat, az ez idő szerint eldöntetlen kérdés. Régebben teljesen kizártnak tartották a szerves élet létezését, amiért a földnek ezt a korszakát azoos-korszaknak (élet nélkülinek) nevezték. Később egyes geologusok Ő.-i mészkőben egy igen alsó rendü állatnak (az Eozoon-nak) maradványát vélték felismerhetni, amiért az egész korszakot eozoos-korszaknak nevezték. Jóllehet az Eozoon szerves eredése ma már megcáfoltnak tekinthető (l. Ősgnájsz), mindazonáltal még nem következik, hogy az Ő.-ban élet egyáltalában nem volt a földön. Lehet, hogy igen tökéletlen lények már éltek, sőt valószinü, hogy az élet kezdete a föld Ő.-ára esik, amit az a körülmény látszik legjobban bizonyítani, hogy az Ő.-i kristályos kőzetekben grafitot találni, ami alighanem szerves (növényi) eredésü. Tekintetbe véve a szerves élet létezésének nyilt kérdését, ma sem az azoos-, sem az eozoos-korszak megnevezés nem használatos a föld legrégibb korszakának megjelölésére, hanem az Ő. v. archei kor egyedül. Az egész földön megtalálni az Ő.-beli képződményeket, de a legtöbb helyen fiatalabb korszakok képződményei alá vannak mintegy rejtve. A föntebb jelzett kőzettani különbségek szerint két szisztémára szokás az Ő. képződményeit különíteni: egy régibb szisztémára, az ősgnájszra és egy fiatalabb szisztémára, a kristályos palák v. őspalákra.
A kristályos palák vagy őspalák szisztémája (még másképen a huron-szisztéma) az ősgnájszra telepszik és vagy 8000 m. vastag rétegsorozat, legfőképen csillámpala és fillit, bennök amfibolit, quarcit, gnájsz, kristályos mészkő és különféle érc fekvetekkel. Mig az ősgnájszban inkább a szemcsés, földpátban gazdag kőzetek, ebben a szisztémában inkább a palás szerkezetü, földpátban szegény kőzetek vannak tulsúlyban. Helyenként a csillámpala gnájszcsillámpalává, gnájszszá, sőt gránit-gnájszszá lesz, vagy pedig a csillámot amfiból, klorit v. talk stb. pótolja és átváltozik amfibolittá, klorit- meg talkpalává, sőt egyes esetekben vascsillámpalává. A fillit (ős-agyag-pala) legtöbbször e szisztéma felső szintjében szerepel legnagyobb mennyiségben. Nagy szerepet visz e szisztémában a quarcit is, mely vastag padokban rétegesen, palásan képződött ki és igen nagy területeken terjednek szét. Egyik nevezetes változata, az itakolumit is (l. o.) e szisztémából való. Mészkövek, dolomitok különféle szinekben ismeretesek ez időből, ugyszintén szerpentin, mely egyes helyeken palás olivin-kőzetekkel kapcsolatos. Az ércek közül különösen nagy jelentőségü a vörösvasérc, a mágnesvaskő, különböző rézércek és ezüstércek. Helyenként aranyat is találni. A szász-cseh Érchegység hires ércelőfordulásai (Freiberg, Schneeberg stb.), ugyszintén Sziléziában a Kupferberg és Norvégiában a hires Kongsberg ezüstbányái e szisztémabeli kőzetekben műveltetnek. Számos helyen gránit, szienit, diorit és diabasz tör rajta keresztül. L. még Geologiai korszakok.
