Ösel
Ösel (esztül Kurre-saari v. Sare-maa), sziget a Keleti-tengerben, amelyet Dagötől a Sölasund, Mohntól a kis Sund és Kurlandtól a 38 km. széles Domesnäsi-szoros választ el, 580 km. kerülettel, 2618 km2 ter. és 42 000 lak. Partjai, amelyeken a lassu emelkedés jelenségei láthatók, szakadozottak; a legjelentékenyebb félsziget D-en a 30 km. hosszu Sworbe (esztül: Serwe-maa). Öblei közül csak kevés az alkalmas kikötő. Felülete részben halmos, részben sík. Folyói közül csak a Naswa hajózható, amely a Sur-lacht nevü tavat a tengerrel köti össze. Földje eléggé termékeny. A föld belseje meszet és a parton jáspist és achátot szolgáltat. A lakosok, nagyobbára esztek, mezőgazdasággal, halászattal és lótenyésztéssel foglalkoznak. Fő helye Arensburg. Ösel (Osilia) a XIII. sz. elején dán birtok volt. 1227. a kardlovagok foglalták el és a lakosokat a keresztény vallásra térítették. Ösel utolsó püspöke 1559-ben a szigetet eladta a dánoknak. 1645. a svédek és 1721. az oroszok foglalták el. - 2. Ösel, járás Livonia orosz kormányzóságban, magában foglalja Ösel, Mohn, Runö, Abro, Filsand és még néhány kisebb szigetet, 2863 km2 ter., 58,246 nagyobbára eszt lak., Arensburg székhelylyel.
