Őrszolgálat,
Őrszolgálat, az államvagyon oltalmára, katonailag fontos pontok biztosítására, foglyok őrzésére és más hasonló célokra van szervezve. Azoknak csoportja, akiknek rendeltetése e szolgálat teljesítése, biztonsági őrségnek neveztetik. Ezeken kivül vannak meg díszőrségek is (l. o.). A biztonásgi őrségekhez sorozandók az állomás-őrségek is, melyek különösen a katonai rendőrszolgálat ellátására vannak rendelve. Az állomás-őrség főőrségnek neveztetik akkor, ha még más helyőrségek hozzá vannak utalva. Az Ő.-ot rendesen a gyalogság teljesíti. Az őrségek számerejét közönséges viszonyok között akként kell kiszabni, hogy az éjjel és nappal kiállítandó minden őrre két ember vezényeltessék. Az őrségek felvonulása teljes felszereléssel, éles töltéssel ellátva történik. Háboruban és zavargos viszonyok között minden őrség és őr - békében csak a fogházak belsejében felállítottak - lőfegyverei töltve legyenek. Az őrség elosztásánál a rangban legidősebb százados átveszi az őrcsapat fölötti parancsnokságot és kiadja a jelnevet lepecsételt levélben, ami után az őrségek rendeltetési helyükre indulnak. Az őrök kiállíttatnak. Az őrség megszállása után az örparancsnok felváltó-jelentést (v. az őrség első elfoglalása megszálló-jelentést) küldenek parancsnokukhoz. Az őrök felváltása elvileg kétóránként, nagy hidegben v. melegben óránként, sőt a körülményekhez képest félóránként történik. Az őr a legfelsőbb államhatalom nevében lévén kiállítva, sérthetetlen s joga van fegyverét használni az ellen, aki megtámadja v. az intézkedéseknek ellene szegül. E jogának ellensúlyozása véget minden hibája szigoru megtorlást von maga után. Felállítási helyéről eltávoznia, ennei, innia, dohányoznia, leülnie, aludnia nem szabad. Fegyveret senkinek, még felebbvalójának sem szabad átadnia.
