Olshausen,
Olshausen, 1. Hermann, német protestáns hittudós., szül. Oldesloeban 1796 augusztus 21., megh. Erlangenben 1839 szept. 4. Tanult 1814. a kieli, 1816. a berlini egyetemen, különös kedvvel Neandert és Schleermachert hallgatta. Melachton's Charakteristik, aus seinen Briefen dargestellt cimü pályaművével repetensi állást szerzett 1818. a berlini egyetem teologiai flakultásán. 1820. Königsbergben magán, 1821. rendkivüli s végre 1827. rendes teolgiai tanár lett, honnan 1834. Erlangenbe hivatott. Fő műve egy - Ehrard és Wiesinger által folytatott - kommentár az újszövetség összes könyveiről (Königsberg 1830 s köv., 4 kötetben). Bibliamagyarázati elveit Ein Wort über tieferen Schriftsinn (u. o. 1824) és Die biblische Schriftauslegung etc. (Hamburg 1825) címü műveiben fejtette ki. Ugy ezen munkáiban, mint Die Aechtheit der vier canonischen Evangelein címü művében teljesen a régi ortodox irásmagyarázat s az ó-konzervativ bibliai kritika alapjára helyezkedett.
2 . O. Justus, német orientalista, szül Hohenfekdében (Holstein) 1800 máj. 9., megh. Berlinben 1882 dec. 22. 1853. főkönyvtáros és a keleti nyelvek tanára lett a königsbergi egyetemen; 1858. mint eladó-tanácsost a porosz kultuszminisztáriumba osztották be. Főleg az iráni nyelvekkel s az ó-szövetséggel foglalkozott; számos művei közül nevezetesebbek: Die Pehlewi-Legenden auf den Münzen der letzten Sassaniden (Kopenhága 1843); Emendationen zum alten Testament (Kiel 1825); Erklärung der Psalmen (Lipcse 1853); Lehrbuch d. hebr. Sprache (Braunsch weig 1861); Pfrüfung des Charakters der in den assyr. Keilinschriften enthaltenen semit. Sprache (Berlin 1865) stb. Sokat irt a berlini akadémia Monatsberichtenjébe is (Parthava u. Pahlav, Mada und Mah, 1876; Pers. Würdenamen im Arsacidenreich, 1880; Die Pahlavischrift, 1880; Die Pahlavi-Glossare, 1882. stb.) és 1860 óta tagja volt a berlini tudományos akadémiának.
3. O. Justus Fülöp, német jogtudós, az előbbinek fia, szül. Kielben 1844 ápr. 10. Berlinben, Heidelbergában és Göttingában tanult, majd porosz állami szolgálatba lépett s 1879. részt vett a bűnügyi perrendtartás újjászervezésének kidolgozásában; 1880. tartományi biró Berlinben, 1887. kamara-tövényszéki tanácsos u.o., 1880-90. az eberswaldei erdészeti akadémián tanár, 1890 óta birodalmi törvényszéki tanácsos Lipcsében. Irta: Die Einsprüche dritter Personen in der Exekutionsinstanz (Berlin 1874); Der Einfluss von Vorbestrafungen auf später zur Aburteilung kommende Strafthaten (u. o. 1876); Kommentar zum Strafgesetzbuch für das Deutsche Reich (4. kiad., 1892): Beiträge zur Reform des Strafprozesses (Berlin 1885) stb.)
4. O. Róbert, német női orvos, szül. Kielben 1835 jul.3. Szülővárosában és Königsberben tanult, 1859-61. Martin asszisztenese volt a berlini egyetem ginekologiai klinikáján, 1864. rendes tanár és női klinika igazgatója lett; innen 1887. hasonló minőségben Berlinbe hivták. O. a legkiválóbb ginekologusok egyike; mint sebész nevezetes műtéteket végzett a petefészek és a méhanya kiirtásában; számos apróbb dolgozatain kivül irta: Die Krankheiten der Ovarien (2. kiad. 1885): Veittel együtt lényegesen átdolgozta és újra kiadta Schröder könyvét: Lehrbuch der Geburtshilfe, mely már 12 kiadást ért (Bonn 1893.
